Művészetek Völgye 2010

Tegnap délelőtt a védőnőnél kezdtük a napot, Regő 9370 gramm és 73 centi, ez 470 gramm hízás és egy centi növekedés egy hónap alatt, szép! Simán elmenne egyévesnek :) Minden tudományát bemutatta, tapsolt, integetett, Éva (a védőnő) megnézte azt is, hogy az egyéves státuszon elvárt dolgok közül a mutogatáson kívül minden megy, úgyhogy most mutogatni tanulunk :) Feje 47 centi, mellkasa 46, és szinte nincs is már kutacsa.

Aztán továbbautóztunk, egészen Kapolcsig meg se álltunk. Péterrel nagyon szeretjük a Művészetek Völgyét, én különösen, és igyekszünk minden évben eljutni egy kis időre. Most késő délelőttől az egész napot ott töltöttük, feltöltekeztünk szépséggel mind a tájat, mind az egyéb látottakat-hallottakat illetően. Szép kiállításokat láttunk, ettünk langallót a patakparton, hárfazenét meg valami szép francia dalokat hallgattunk, sokat sétáltunk, átautóztunk több faluba is. Regő is nagyon jól viselkedett. Odafelé az autóban az út jó részét átaludta, aztán eljött velem vért adni, ahol a nővérkék szórakoztatták :) majd sétáltunk a kirakodóvásárban, ő főleg a babakocsiban töltötte az idejét, néha a karunkban, egyszer a patakparton ki is tettem egy kicsit, hadd álljon, másszon. Látott patakot, lovakat, hallgatta ő is a zenéket. Amikor elfáradt, egy kertben berendezett Bahia teázó sarkában, egy kis halas-teknősbékás tó mellett szopizott egy nagyot, és utána a babakocsiban mélyen elaludt. Még egy pár kép:

Patakparton ácsorgás:

Kerámiaalma az almafán:

Apával a lócán:

És a fáradt kiránduló:

Tizenegy hónapos

Regő Dániel ma 11 hónapos lett, hihetetlen, hogy egy hónap múlva egyéves :) Lássuk az aktuális beszámolót:

Alvás: nappal újra visszatért a három alváshoz, pedig egyszer már majdnem átállt a kettőre. Szerintem a kánikula miatt, mert hidegfrontos napokon megint tovább bírja ébren, például ma is. Ha háromszor alszik, az úgy néz ki, hogy hajnalban kel, 6 körül, 8-fél 9-től alszik kb. 11-ig, majd déltől kettőig kb, és akkor fél négy felé megint álmos lesz, és ötig alszik. Éjjel változó, a két ébredés a minimum, de mostanában 4-5 a standard.

Evés: a kánikulában rosszabbul is eszik, nem voltam benne biztos, hogy azért, de a hidegfrontos napokon megint megeszi a normál adagját, ami olyan 180 gramm körüli. Háromszor eszik, reggel fél nyolc körül margarinos kenyérkatonákat, tizenegy tájban főzeléket és délután fél négy felé anyatejes gabonakását gyümölccsel. Plusz amikor jön és kunyerál :) például amikor én kávézom, kap egy Hamlet szeletet, vagy megint pár kocka kenyeret, de ez nem mindennapos, és nem is egy komoly étkezés. A napokban be akarom vezetni a negyedik étkezést, a vacsorát. Újdonságok voltak: margarin épp 10 hónaposan, pulykamell a keresztelőn, kukorica először dara formájában, majd szemek a főzelékbe keverve, tészta, fehérrépa, ringló, zöldbab, paradicsom és uborka reszelve, főzelékbe keverve. Kicsit visszafelé fejlődtünk, mert a főzelékből Regő kikotorja, ha egyben maradt zöldségdarabkákat talál, és a gyümölcsöt se szívesen eszi darabolva, pedig korábban ez már ment. Úgyhogy megint pürésítek. Viszont a kenyeret, kiflit, Hamletet  szívesen és ügyesen megeszi, és ha a kezébe nyomok egészben egy gyümölcsöt vagy paradicsomot, azt is rágcsálja egy ideig. Inni csak vizet iszik, ügyesen, pohárból.

Mozgás: arról beszámoltam a napokban :) újdonság még a bútorok mellett kapaszkodva oldalazás is. Ja, meg az egyedül, kapaszkodás nélkül megállás pár másodpercre!

Egyéb fejlődés: Regő integet egy pár napja :) meg úgy nyiladozik a kis értelme, látszik, hogy egy csomó mindent megért, és a maga módján kommunikál. Odarikolt valamelyikünknek, sikít, ingatja a fejét, bohóckodik, tapsol. Nagyon aranyos :) Határozottan mutatja az inni babajelet, ez most a kánikulában egyértelművé vált. Írtam a dolgok aprólékos vizsgálgatását is. A napokban érdekelte először, hogy képeskönyvet nézegettünk, és nem sokkal utána önállóan is nézegette az egyik könyvét, ennek nagyon örülök, úgy vártam már, és úgy szeretném, hogy ő is annyira szeresse a könyvet, mint az egész család! Ja, és pár napja azt mondta, hogy apa :) igaz, nem az apjának, hanem engem utánozva, szóval nem jegyzem még fel, mint első szót, de akkor is :) és azóta is mondta vagy kétszer-háromszor.

Súly és egyéb adatokat kedden tudok hozni, akkor megyünk védőnőhöz mérésre.

Ami még lemaradt

11 hónapos beszámolóra tartogattam a gondolataimat, de lehet, addigra elfelejteném :)

Azt akartam még mesélni, hogy napközben Regő a hálószoba és az előszoba kivételével szabadon mászkál a lakásban. Természetesen ezzel vele jár sok pakolás és nevelés is, de a szobafenyőt pl. nem akarja már magára rántani, lekopogom. Mostanában viszont olyan aranyos, okos kis dolgokat látok a fejlődésében. Általában a két ház között nyitva van a két ajtó, ha épp nincs nagyon nagy forróság - aki nem ismeri még a házunkat, annak mondom, hogy gyakorlatilag két egybeépült házról van szó, kis belső átjáróval, a kisebbik házban lakik anyósom, a nagyobbikban mi, és az átjáróból nyílik még egy kis plusz szoba - szóval Regő időnként gondol egyet, és önállóan átmegy a mamához. Ehhez meg kell másznia két új, kemény küszöböt. Eleinte nyafogva, hősiesen átmászott rajtuk, mostanában meg már a küszöb előtt talpra húzza a lábát, és égnek álló popsival, tenyéren-talpon lép át a küszöbökön. :) Így jut el a mamához, ahol kedvenc foglalatossága a díványpárnák felborogatása, rájuk mászás, díványon borulás:

Amit még a napokban megfigyeltem, az az, hogy sokszor vizsgálgat elmélyülten, aprólékosan tárgyakat, játékokat. Pörgeti a kisautó kerekét hosszasan, a plüsscica hímzett arcát tanulmányozza... ez korábban nem volt.  Tegnap meg sikerült egy akkora nevetést kiváltanom, ilyet még nem is hallottam tőle, csak az a kár, hogy az arcát nem láttam közben :) kimentünk medencézni egy szatyor játékkal, ő már meztelenül guggolt a medence mellett és pancsolt a vízben, én a háta mögött válogattam a játékokat, vízi-nem vízi, és a vízieket  Regő mögül nagy csobbanással dobtam a medencébe, ezen annyira kacagott, hogy néha már azt hittem, sír :)

Tegnap múlt el teljesen a fűtől való tartózkodása, picit már korábban is rámászott, vagy ha letettem, megült, de tegnap hosszú túrákat tett, talpon is, de rendesen mászva is:

Örökmozgó akrobata

Regő újabban mindenhova felmászik: Marci ágyára (megmértem, 33 centi magas), Marci trambulinjára (az könnyebb eset, csak 22) a nappaliban a kisebbik heverőre, meg ahova még sikerül. Ahova aztán felmászott, ott boldogan körülnéz, csatakiáltásokat hallat, rugózik, ugrál, mászik, felderíti a környezetet :) Pár napja, még Marci itthon volt (mert most az apukájával nyaral, ja ezt már írtam) Marcinak meséltem, Regő felmászott az ágy melletti padra (31 centi), onnan a pad támláján és az ágy lábvégén át az ölembe.

Néhány kép kommentekkel:

Marci autópályájának alkatrészei a trambulin és a fal közé vannak elrejtve, gyanítom, hogy Regő elől. Hát, ez már nem akadály :) és az autópályadarut szinte csak meg kell érinteni, hogy berregve működésbe lépjen :)

... aminek aztán lehet sikítva örülni :)

Aztán a mai akrobatikus produkció a hintában (kartávolságra voltam, meg is fogtam közben néha):

és a Marci ágyára való felmászás, illetve már a fentlét:

...hogy is kéne innen továbbmászni a padra..

.

talán így?

Nem mellesleg ezeken a képeken már az is elég jól látszik, mekkora haja van már Regőnek :)

Márk egyéves lett!

Regő kisebbik unokatestvére, Márk, pénteken lett egyéves. Vasárnap mentünk Ságvárra a nagyszülőkhöz, ott találkoztunk velük is, és megköszöntöttük Márkot. Egy székre köthető textil etetőszéket kapott tőlünk, és egy takarót, amin kisebb-nagyobb kihagyásokkal április óta dolgoztam. Először húsvétra akartam ajándékozni, aztán Márk névnapjára, de most, a születésnapjára végül elkészült!

Nagyon aranyos kisfiú Márk. 8200 gramm, azt hiszem, 72 centi, nagy haja van, ami mostanra teljesen kiszőkült. Áll, néha már kapaszkodás nélkül is, kapaszkodva mindent körbejár, de ügyesen mászik is. Sokat eszik, gyakorlatilag már mindent, amennyire tudom, nem válogatós. Édesen beszél a maga nyelvén, határozott hangsúlyokkal válaszol, ha beszélnek hozzá, csak hát a felnőttek nem értik :) de pár szót mond is már: anya, Bence ("eeeete"), vau. Regővel nagyon aranyosak együtt, és a tesójával, Bencével is nagyon szeretik egymást.

Pár kép a szülinapról:

Délután Regővel hazaindultunk. A lehűlt idő miatt most nem akartunk a Balatonban fürödni, és Regő aludni sem tudott egész nap, fáradt volt már, gondoltuk, az autóban majd alszik. Így is lett. Miután egy jó órát aludt, nem haza mentünk rögtön, hanem Fehérvárra a másik nagypapához, a háza közelében lévő parkban sétáltunk, játszótereztünk.

A hintát nagyon élvezte Regő:

A csúszdát nem igazán értette és értékelte :)

A homokozóban meg ette (volna) a homokot, picit evett is, úgyhogy a homokozást egyelőre abbahagytuk :)

Velencei-tavi vízicsibe

Most már igazi úszópalánta lesz Regőből, még egyéves sincs és már fürdött a Balatonban is, meg a Velencei-tóban is :) utóbbiban egyszerre volt az első fürdőzésünk, mert én bár kilenc éve élek Fehérváron és mellette, még sosem fürödtem a Velencei-tóban. Épp itt volt az ideje :) Csak egy gyors délutáni lehűlésre ugrottunk el Agárdra, a Napsugár strandra. Itt van egy kis elkerített öböl a piciknek, ahol homokos a part, és jól lehet iszapozni, sarazni. Persze Regő ehhez még kicsi volt, inkább megenni szerette volna az iszapot, azt meg azért mégse :) de az tetszett neki, hogy le tud ülni, leér a lába.

A mélyebb részen pancsoltunk, labdáztunk, felváltva Regővel, és Péter is, én is úsztunk egyet-egyet. Nem sokáig voltunk a strandon, fürdés után nagyot szopizott Regő, kicsit száradtunk és jöttünk haza. Képek:

Marci már apukájával nyaral, ma mentek Babarcra, Mohács mellé, így ő most nem tudott velünk jönni.
Este volt még egy édes történet, Regő már lefeküdt, de még játszott, ácsorgott az ágyában. Péter bement hozzá, beszélgettek, majd odanyújtotta neki a kezében tartott párás sörösüveget, Regő rácuppant az oldalára, és nyalta a párát :) majd felnézett boldog vigyorral :)

Nyári háttér

A kánikulára tekintettel hátteret cseréltem, ezúttal Hékásnak köszönöm!
http://bloghatterbyhekas.blogspot.com/

Elmaradt Balatonos képek

Csónakázás:

Ancsával és Márkkal:

Marci is fürdik:

Anyával és a pöttyös labdával:

Már a parton:

Apának telefonálunk:

 Kis bohóc, ezt a fejingatást gyakran csinálja, nagyon aranyos :)

 Marcival az óriáscsúszdán:

Regő a Balatonon

Jó pár napja nem írtam semmit, a múlt hetünk nem volt mozgalmas. Marci a mamánál nyaralt, mi pedig itthon éltük az életünket, igazából csak a kertben jártunk, medencéztünk, játszottunk, küzdöttünk a szeparációs szorongással és a fogakkal, ahogy eddig is.

Szombaton viszont lementünk Marci után Ságvárra, és délelőtt a siófoki strandon értük utol a keresztszüleivel meg az unokatesóival, azaz a nővéremékkel. Meg se lepődött szinte, ez már nem az a korszak, amikor rohanva ugrik a nyakamba - de azért amikor szóvá tettem, hogy ide se szalad, amikor egy hétig nem látott, azért kaptam egy nagy ölelést, meg mondta, hogy azért hiányoztam egy kicsit, meg Regő is. De szerencsére nagyon jól érezte magát.

Gyakorlatilag a szombat és a vasárnap úgy telt, hogy reggeli után mentünk Siófokra a strandra, ebédre és a kisebbek alvására vissza Mamáékhoz, majd újra a strandra és vacsorára haza. Marci már nagy strandoló, nem kell félteni, egyedül is bemegy a vízbe partközelbe, felnőttel pedig egész messze is. Tanulgat úszni, labdázik, pancsol, fröcsköl, nagyon élvezi. Bence félősebb és fázósabb, Márk megint az a kategória, aki élvezi és nem érdekli a víz hőmérséklete. Regő pedig szombaton találkozott először a Balatonnal. Aznap 23 fokos volt a víz, még én is hidegnek éreztem, ő is csak addig szerette, amíg a lábát lógattam bele. Délután már jobban tetszett neki, vasárnapra pedig igazi kis vízicsibe vált belőle! Velem már bemerült úgy is, hogy a nyakáig ért a víz, pancsolt, labdázott, élvezte, ha kis gumicsónakban húztam, abból is pancsolt kifelé, nagyon édes volt :)

Marcit sikerült meggyőzni, hogy szeretni fogja az óriáscsúszdát. Két éve még az volt a feladat, hogy lebeszéljük róla, mert csak hatéves kor felett lehet használni, és ez annyira sikerült, hogy most már nem mert csúszni. Attól félt, hogy a leérkezéskor beleesik az érkezők által kivájt iszapgödörbe, és elnyeli a víz. Megnéztük a vízből, hogy van ugyan gödör, de ott is csak a melléig ér a víz, aztán csúsztunk kettőt együtt, és nagyon élvezte :) másnap már négyet csúszott egyedül, én pedig az érkezési oldalon vártam a vízben.

Képek:

Négy fiú egy takarón:

Regő labdát kerget:

Marci kiflit evett, a babák köréje gyűltek falatokért:

Márk és Regő a fák alatt:

Regő világgá megy:

Vízben pancsolós, csúszdázós képeket jövő héten hozok, én is akkor kapok, Ancsáék gépében van, ők fotóztak a partról, én nem vittem a vízbe gépet :)

Nyári vigasságok

Újra kánikula van, napjaink az ezáltal meghatározott menetrend szerint telnek. Regő fél hét és fél nyolc között kel valamikor, szopizik, játszik, nyolc körül reggelizik, aztán már hamar álmos lesz, nagyjából kilenctől tizenegyig alszik. Reggeli meg alvás között kertezünk egyet a jó kis hűvösben takarón, járókában, ahogy alakul.

Alvás után van a kánikula csúcsa, akkor már nem megyünk ki, benti játék van, meg tízórai, vagy minek nevezzem, 11 tájban. Körülbelül egytől háromig megint alszik Regő egy jót, és fél négy-négy körül már ki merek menni velük újra. Addigra általában kint van a teljes gyerekbirodalom: takaró, járóka, a két medencében meleg a víz, napernyő is van, lehet tombolni.

Valamelyik nap Marci agyagot talált a kertben. Nem, nem tett új földrajzi felfedezést :) volt egy hely, amiről én azt hittem, hogy csak deszkák vannak egymásra pakolva, de kiderült, hogy a deszkák alatt a kútfúrásnál használt agyag maradéka van. Vettünk ki belőle egy adagot, Marika nénivel napokig tisztogatták, és tegnap agyagoztak:

Regőnek persze aztán gyors mosakodás lett a vége :)

Ami a legújabb kedvence és mániája idebent, az pedig a kulcsokkal való játszás. Ha sikerül megkaparintania egy kulcscsomót, rettentő boldog, a szájába veszi, és mászkál vele, mint egy kiskutya. Tegnap kivette az íróasztal kulcsát:

Szóval, így zajlanak nálunk a napok mostanában :)