Ami még lemaradt

11 hónapos beszámolóra tartogattam a gondolataimat, de lehet, addigra elfelejteném :)

Azt akartam még mesélni, hogy napközben Regő a hálószoba és az előszoba kivételével szabadon mászkál a lakásban. Természetesen ezzel vele jár sok pakolás és nevelés is, de a szobafenyőt pl. nem akarja már magára rántani, lekopogom. Mostanában viszont olyan aranyos, okos kis dolgokat látok a fejlődésében. Általában a két ház között nyitva van a két ajtó, ha épp nincs nagyon nagy forróság - aki nem ismeri még a házunkat, annak mondom, hogy gyakorlatilag két egybeépült házról van szó, kis belső átjáróval, a kisebbik házban lakik anyósom, a nagyobbikban mi, és az átjáróból nyílik még egy kis plusz szoba - szóval Regő időnként gondol egyet, és önállóan átmegy a mamához. Ehhez meg kell másznia két új, kemény küszöböt. Eleinte nyafogva, hősiesen átmászott rajtuk, mostanában meg már a küszöb előtt talpra húzza a lábát, és égnek álló popsival, tenyéren-talpon lép át a küszöbökön. :) Így jut el a mamához, ahol kedvenc foglalatossága a díványpárnák felborogatása, rájuk mászás, díványon borulás:

Amit még a napokban megfigyeltem, az az, hogy sokszor vizsgálgat elmélyülten, aprólékosan tárgyakat, játékokat. Pörgeti a kisautó kerekét hosszasan, a plüsscica hímzett arcát tanulmányozza... ez korábban nem volt.  Tegnap meg sikerült egy akkora nevetést kiváltanom, ilyet még nem is hallottam tőle, csak az a kár, hogy az arcát nem láttam közben :) kimentünk medencézni egy szatyor játékkal, ő már meztelenül guggolt a medence mellett és pancsolt a vízben, én a háta mögött válogattam a játékokat, vízi-nem vízi, és a vízieket  Regő mögül nagy csobbanással dobtam a medencébe, ezen annyira kacagott, hogy néha már azt hittem, sír :)

Tegnap múlt el teljesen a fűtől való tartózkodása, picit már korábban is rámászott, vagy ha letettem, megült, de tegnap hosszú túrákat tett, talpon is, de rendesen mászva is: