2011. július 5., kedd

Egyesítsük blogjainkat!

Mármint csak én az enyémeket :)

Némi gondolkodás után úgy döntöttem, sok nekem öt blog, és ha tartom magam az eddigiekhez, akkor a harmadik gyermekemnek is kéne egy külön blog, hat meg már pláne sok. És a gyerekes blogokat nem is lehet igazán különválasztani, még Marcit és Regőt úgy-ahogy sikerül, de az se az igazi, de a két kicsit szerintem biztos nem lehetne, meg azért a három gyereket se szívesen már. A könyves, kreatív, kertes blogokkal meg egy csomószor elmaradtam, amit nem vesz jól a lelkiismeretem... szóval ha most mindent egyben írok, abban biztos mindig lesz olvasnivaló.

A meglévő blogokat nem zárom be, nem törlöm, a mostani helyükön olvasható lesz mindegyik, nekem is biztosan hasznos lesz ezt-azt visszakeresni.

Várok szeretettel mindenkit itt: http://egyboszorka.blogspot.com/

2011. július 4., hétfő

Nagy ágyban

Amióta (egy bő hete) megérkezett Marci galériaágya, és össze is raktuk, azóta alatta keresztben ott várt Regőre Marci régi, leesésgátlós ágya. Nem terveztük még átszoktatni bele, majd csak a szülinapja körül, még akkor is bőven elég idő lett volna a kistestvér érkezéséig.
Tegnap viszont történt egy kis baleset: Marci nem volt itthon, mi pedig elaludtunk, csak 10 körül eszméltünk fel, amit Regő hagyott, szép csendben volt, de ébren - amikor ugyanis végül bementem érte, a pizsamája összevissza a nyakába volt tekerve, a pelenkát levette, és sajnos bele is pisilt az ágyba.
Kimostam a matracot és egy kicsit a paplant is, más nem esett áldozatul, viszont a matrac nem száradt meg a délutáni alvásig. Gondoltam egyet, és miután ugyanúgy megszoptattam Regőt, a leesésgátlós ágyba tettem le ugyanúgy, mint előtte a kiságyba, ugyanazzal a párnával, takaróval, pelusokkal, macival. Aztán kijöttem és hallgatóztam. Kis nyafogás után csend lett, de nem mertem belesni az ajtón, hátha nem alszik még, vagy pont én ébresztem fel. Úgyhogy kimentem a kertbe, és létráról belestem az ablakon :D aludt :) És aludt ugyanúgy három órát, mint eddig a kiságyban.
Ezen fellelkesülve este már azt gondoltam, próbáljuk meg most is a nagy ágyat, ha megszáradt a matrac, ha nem. Mesét most nem kért, szaladt az ágyba, viszont ahogy kijöttem, sírt. Bementem, hívta apát is, egy ideig bent voltunk mind a ketten, de Regő nem igazán tudta, mit akar, nyafogott, ment egyikünktől a másikig. Végül kért cicit, kapott is, aztán lefektettem, és innentől reggelig aludt :) Ha ez az átszokás volt, akkor nagyon zökkenőmentesen ment, és nagyon büszke vagyok a kisfiamra :) Remélem, ez volt az, és így is marad!

2011. július 3., vasárnap

Meglepetés

A tegnapi a meglepetések estéje volt. Regő már vagy félórája fürdött, próbáltam mindenfélével kicsábítani a kádból - mert ha csak úgy kiveszem, azért nagyon szokott haragudni, néha muszáj, de most ráértünk kivárni - egyszer csak feláll, nyújtja a karját, és mondja, hogy "jössz mamához". Kaptam az alkalmon, kivettem, gyorsan rátekertem a törölközőt, és mentünk mamához. Csak pár percet volt ott, szaladt vissza ledobva a törölközőt, felöltöztettem, és ültem le a fotelba egy könyvvel, már a gyerekszobában, hogy akkor most mesélünk. Ő meg kiszaladt a nappaliba, hozott egy másik könyvet, megállt a gyerekszoba ajtaja előtt, és megint mondta, hogy menjünk mamához. Mostanában valamiért nem volt nagyon jóban a mamával, gondoltam, használjuk ki, ha most vele akar lenni, úgyhogy átmentünk könyvestül. Regő kényelmesen elhelyezkedett a fotelban a könyvvel, és mamával vagy húsz percig nézegettek egy állatos könyvet, néha kilesett rám, nagyon aranyos volt.
Egyszer csak azt mondta, "pisilsz", felugrott a fotelból, és szaladt a mama fürdőszobája felé. Nagyon meglepve szaladtam utána, vetkőztettem, ültettem a vécére, persze nem pisilt, utólag azt gondolom, hogy szólhatott, hogy most történt a dolog, mert a pelenkában viszont friss cseppeket találtam. Még vagy háromszor szaladt vissza pisilni, egyszer sem pisilt, de érdekelte a dolog, és élvezte, aztán azért visszakapta a pelenkát. És nagyon ügyesnek gondolom, hogy így szólt!

2011. június 29., szerda

Megababatali Annusnál

Úgy látszik, mostanában mindenki költözik :) Annusék néhány hete vettek egy házat Délegyházán, és elég nagyszabású babapartival avatták fel. Volt ott 7 anyuka, abból kettő kismama, egy nyolcéves Marci, egy ötéves Amina, 7 kétéves körüli kicsi és három fél év körüli baba. Szóval volt mozgalmasság és ricsaj, nagyon jól éreztük magunkat.
Kicsit megkésve indultunk el, mert előtte még vásárolnunk kellett, úgyhogy utolsóként értünk oda, de végülis mi jöttünk a legmesszebbről. Regő nem aludt el az autóban, úgyhogy nyűgösségre számítottam, de szerencsére jól lefoglalták a gyerekek és a játékok. Ott volt Niki baba, mint a kisebbik házigazda, aki továbbra is nagyon tetszik Regőnek. Volt kert, labdák, homokozójátékok és medence, amiben ugyan rendesen fürödni már nem engedtem, mert lehűlt a levegő, de azért bokáig belement.
Képek:
Izával a medencében:

Nikivel:

Marcival a galériaágy tetején - ez az ágy és az alatta lévő kuckó volt még nagy sláger:

Kipróbáltuk a lányos játékokat:

Marci oktatást tart a kicsiknek a tanuló hernyó segítségével:

Marci egyébként nagyon jól elvolt ennyi kicsi között, persze főleg Aminával találták meg a hangot némi oldódás után, de a picikkel is focizott és játszott bent, Nikit ölbe is fogta. Végül Mikivel, Niki és Iza apukájával is focizott, amíg Regő versenyt motorozott Izával.
Az én fotóim nagy részén nem látszik a sok gyerek és a mozgalmasság, főleg a sajátjaimat fotóztam, de továbbiak láthatók itt:
https://picasaweb.google.com/Annus0424/TaliDelegy?authkey=Gv1sRgCKH-rZSUp67nQQ&feat=directlink

2011. június 27., hétfő

Videó

Itt egy link, amit Dorkától kaptam, Regő látható rajta, ahogy fürdik a Balatonban, megsimogatja Sárát, beszél is és nagyon aranyos. Végre egy videó, aminek hangja is van :) Köszi, Dorka! 

Remélem, működik!

Huszonkét hónapos

Nagyon vártam már ezt a bejegyzést, mert annyi mondanivalóm van Regőről! Persze ehhez képest azért csak két nappal később írom meg, szóval Regő Dániel szombaton volt 22 hónapos. Méreteket nem tudok, elvileg a jövő hét elején megyünk méretkezni. Szóval, menjünk megint sorban.
Evés: forradalmi változásokról számolhatok be! Regőnek két kedvenc étele van: a "bébi" és a "füfü". A bébi természetesen a bébiételeket jelenti, itt az az előrelépés, hogy egyre többfélét megeszik, gyümölcsöset, gabonásat, zöldségeset, húsosat, de a darabosat kiköpködi. Érdekes, mert más darabos ételt simán eszik. Füfü pedig körülbelül minden, amit lát főni. Eleinte csak a rántott, olajban sült, sercegő dolgok, meg a pirítós és a melegszendvics, de most már ha látja, hogy főzök, valami gőzölök a fazékban, akkor rögtön jön, mondja, hogy "kérsz füfüt", és nehezen várja ki, amíg elkészül. Mindenből kér, aztán vagy megeszi, vagy nem. Még gyakoribb a nem, de a napokban kétszer is natúr sült húst ebédelt, ma pedig diós tésztát. Nagy dolgok ezek nekem :) Nagyjából úgy néz ki a napi evése, hogy reggelire pirítóst vagy kiflit kap, mostanában néha bébiételt kér, és akkor kap egy gyümölcsöset - ő tudja, lehet, hogy kell az emésztésének. Aztán nem sokkal a reggeli után tízórai, a reggelitől is függően egy joghurt, gyümölcsös bébiétel, pár szem keksz. Déltájban ebéd, amit mindig megpróbálok a mi ebédünkből adni, mostanában egyre gyakrabban sikerrel, de ha mégse, akkor egy zöldséges-húsos bébiétel.
Alvás után uzsonna négy óra tájban, nagyjából ugyanaz, mint a tízórai. Ebben a bébiétel most nagyon sokszor szerepel, de mindig az előzőektől függ, összességében úgy igyekszem, hogy egy nap csak egyet egyen. Vacsora vagy az, ami ebédre volt, vagy pirítós, melegszendvics - abban megeszi a sajtot, sonkát, egyébként nem - vagy sütök gyorsan valami "füfüt": halrudacskát, tükörtojást, hasonlókat. Inni most már sok mindent iszik a vízen kívül: narancslét, tejet, házi bodzaszörpöt, általában azt kér, amit mi. Egyre kevésbé aggódom az evése miatt, egyrészt látom a fejlődést, másrészt figyelek arra, hogy valamilyen formában mindent megkapjon. Sajnálom, hogy nem eszik friss gyümölcsöt, zöldséget - bár gyümölcsök terén javulás van, már megkóstolta a cseresznyét és a ribizlit.
A szoptatás mostanában kicsit rapszodikus, azt írtam, hogy az estit elhagyja. A reggelit hol kéri, hol nem, ha például apa veszi fel reggel, akkor nem. Szerintem ebben számít az is, hogy nincs iskola Marcinak, Regő is később ébred, jobban kialussza magát, nincs szüksége arra a finom átmenetre az ébredéshez, amit a reggeli szoptatás jelent. A délutáni alváshoz elég fixen kéri, de ha például megyünk valahova és autóban alszik, akkor simán megvan nélküle is. Viszont néha késő délután jön egy kis repetáért :)
Alvás: nem lehet panaszom, most már a legtöbb éjszakát átalussza Regő, egy hétből talán ötöt. Csak ki kellett várni :) Este nyolctól, fél kilenctől reggel fél nyolcig alszik, délután pedig körülbelül fél egytől 2-3 órát.
Beszéd: hát a beszéde csúcs, mindennap van valami apróság, aminél arra gondolok, hogy na ezt külön meg kéne írni a blogon. Szinte mindent mond már, amit nem, azt is kifejezi valahogy, és megvan még a halandzsanyelve is, amin például a telefonba magyaráz. De mindent utánoz, köszön, elköszön, megköszön dolgokat. Valamelyik nap a konyhában a helyére tette a botmixert, és közölte, hogy szívesen. Tegnap, amikor a málnát szedtük, segített, de aztán megéhezett és hívott engem is befelé, de én végezni akartam, erre azt mondta, hogy "hagyjad a bogyót" - bogyó a málna, minden aprószemű gyümölcsöt bogyónak hív. Öröm hallgatni, nagyon aranyosan mondja. Egész ügyesen ragoz, a tárgyrag, a nak-nek, a hoz-hez-höz szinte mindig stimmel, az igeragok változnak, saját magát sokszor tegezi ("jössz anyához") de sokszor eltalálja a megfelelő végződést. Most kezdi egyébként mondani, hogy Regő baba, de azért általában még csak baba, ha meglátja magát tükörben, "én"-t még nem mond.
Nagyon szereti a babákat, gyerekeket, főleg a vele egykorúakat és a kisebbeket, és persze Marcit is imádja. Marcikának hívja, ezt is nagyon aranyosan mondja, és mindenhova hívja magával: ha megyünk enni, ha megyünk fürödni, Regő mindig hozzáteszi, hogy "te is, Marcika" és persze mindenben utánozná.
A mozgásán szerintem már túl sok fejlődnivaló nincs :D na jó, tudom, hogy még ovis, iskolás koráig sokat fog rendeződni, de fut, szalad, felmászik, átmászik, leugrik, nagyon ügyesen lépcsőzik egyedül is, elkapja a labdát és gyorsan motorozik. Páros lábbal még nem ugrál, ezt azt hiszem, majd a kétéves státuszon fogják kérdezni, de szerintem akkor sincs semmi gond, ha két hónap múlva se ugrál, láthatóan ügyes mozgású kisgyerek :)
A szobatisztasággal körülbelül ott tartunk, hogy melegben sokat van kint meztelenül, észreveszi, ha pisil, mondja, mutatja is boldogan, ilyenkor mondom neki, hogy szóljon, ha érzi, hogy kell, de ott még nem tart. Idebenn a fürdőszobában van a bili, esténként megkérdezem fürdés előtt, hogy pisil-e bele, mostanában általában nem a válasz. Hogy azért, mert nem kell neki, vagy mert mostanában már nem szimpatikus a bili, nem tudom. Azt is tudja, mi történik, amikor a nagyok mennek vécére, legalábbis én, szóval ezekkel nincs gond. Ráérünk, én persze örülnék, ha ezen a nyáron simán szobatiszta lenne, de csak nyár végén lesz kétéves, szóval bőven belefér az is, ha még nem. Szóval ilyen az én kis nagyfiam :)

2011. június 26., vasárnap

Repülés Krisztáékkal

Tegnap a dunakeszi repülőtéren jártunk. Péter még ősszel nyert egy sétarepülést Krisztáéktól, akinek a férje, Peti, pilóta. Mivel ősszel nyerte, az időjárás, majd a tél miatt akkor már nem kínálkozott alkalom, tavasz óta pedig folyamatosan egyeztettünk, hogy találjunk olyan hétvégi időpontot, amikor mindenki ráér, és az időjárás is kedvez. Reggel tiszta időre, de erős szélre ébredtünk, de Peti azt mondta, délután 3-4 körülre ez csökkenni fog, és alkalmas lesz az idő. Ebéd után indultunk úgy, hogy Regő az autóban tudjon aludni. Útközben is folyamatosan egyeztettünk, kérték, hogy még késsünk kicsit, így első programpontként bementünk a fóti Corába, kicsit vásárolgattunk, nézelődtünk, uzsonnáztunk is. Onnan már csak pár perc a reptér, könnyen megtaláltuk, Krisztáék is kimentek közben, a repülőgép pedig előkészítve várt. Nem is vártunk sokáig, a fiúk beszálltak, Peti elmutogatta a dolgokat, majd jött is a felszállás. Regőnek nagyon tetszett a sok repülőgép, mondta is folyton, hogy repülő (hepő)! Azt is értette, hogy apa beszáll a gépbe és elmegy vele, de nem sírt miatta, tetszett neki, integetett. Persze Marci se unatkozott.




Ezek a felszállás és azt azt megelőző percek képei. Utána Kriszta sütötte sütit ettünk, körbesétáltunk, megnéztünk egyes repülőket, bementünk a Malév klubház mögé, ismerkedtünk egy aranyos kutyával... meglepően rövid volt az a húsz perc, amíg újra meghallottuk a gép motorját. A fiúk rohantak vissza a kifutópályához, ők látták is, ahogy lecsap a gép, majd elrepül a pálya vége felé és ott leszáll. Mi már csak magát a leszállást láttuk, majd utána a visszagurulást. Regőt alig lehetett visszatartani, tudta, hogy ott jön apa, kiabált, hogy ott az apa, és szaladt volna a gép elé :)



Péternek nagyon nagy élmény volt a repülés, Visegrád fölé mentek, gyönyörűen belátták az egész Dunakanyart, a hegyeket, településeket, a Fellegvárat. Kicsit dobált a gép, ami viszont zavarta - elég erős szél volt még, viszont a hidegfront utáni gyönyörű, tiszta idő, nagy látótávolság. 
Utána Marci is kipróbálhatta a gépet, persze csak a földön :)


Kicsit körbenéztünk még, bemehettünk egy hangárba, ahova egyébként idegeneknek belépni tilos, de nekünk Peti kíséretében szabad volt, és a fiúk megnézhettek egy AN-2 (Ancsa) típusú repülőgépet is. Nagyon jól néztek ki, kisebbek voltak, mint a rotorszárny :)




Kicsit még elbeszélgettünk, ettünk a sütiből, megköszöntük a lehetőséget és indultunk tovább. Már biztos írtam, az egy külön mániánk Péterrel, hogy ha lehetséges, nem ugyanarra megyünk haza, mint amerre jöttünk. Így most átkeltünk a Dunán, és Esztergom felé vettük az irányt. Dömösön megálltunk Dédipapa sírjánál. Marci addigra elaludt az autóban, így ő most nem jött be, de Regővel köszöntünk Papának, Mamának is. Regő sajnos csalánba gyalogolt a temetőben, de olyannyira nem zavarta, hogy csak Marci vette észre az autóban. Nem volt nálunk semmi ilyesmi - tanulság, ezentúl hordok magamnál valamit csípés ellen és kalciumot, a múltkor is jól jött volna  Marci darázscsípésénél - kis hideg vízzel lemostam, és mentünk tovább. Felmentünk Dobogókőre is, hiszen ott mentünk el mellette, és csak az lehetett az igazán tökéletes megkoronázása a napnak. Megnéztük a kilátót, kicsit sétáltunk az erdei sétaúton, már elég hűvös volt, mindenki felvette a magunkkal vitt kardigánt, pulóvert, dzsekit. Találtunk egy remek kis büfét, meg is vacsoráztunk, mint a turisták: sült kolbászt, zsíros kenyeret, Marci hot dogot, Regő sült krumplit, még meleg teát is kaptunk.
Innentől már nem álltunk meg, dimbes-dombos szép útvonalon jöttünk hazáig. Azt hittem, a fiúk elalszanak, de nem, végig ébren voltak, bár Regő egyre bágyadtabb lett. Marcival szójátékokat játszottunk, végül este 10 körül értünk haza. Gyors fürdés után irány az ágy, senkit sem kellett sokáig altatni :)

2011. június 25., szombat

Együtt játszanak :)

Igen, ilyen is előfordul :) Nyugodt, csendes játék ritkábban, inkább hangos őrültködés, "bulizás", zenélés, párnacsatázás, de az az autós box, amit Marci a legutóbbi névnapjára kapott (vagy a tavalyelőttire?) telitalálat volt. Muszáj volt fotóznom :)




Persze nem tartott sokáig, már motoroznak körbe-körbe :D

2011. június 24., péntek

Medence

Így, hogy megjött a hidegfront, már jólesik leírni, hogy tegnap milyen jót pancsoltunk, végre mind együtt, illetve kis átfedéssel. Tegnapra felmelegedett annyira a medence vize, hogy nekem is jólessen, Marci pedig napok óta kérte, hogy fürödjek én is velük, hát most végre megvolt :) A medencét egyébként egy hete vettem a spórolt pénzemből, erről Marci blogján írtam. Aztán az első egy-két napban még nem tudtunk fürödni, rögtön hidegfront jött utána, aztán is lassan melegedett. De tegnap végre eljött az ideje! Mutatom a képeket. 
Anyával, ezeket Marci fotózta:  


Marcival - ezeket pedig én fotóztam :)






Fürdésszünet - Regő nagy vízicsibe, ki se lehet szedni. Először itt is meg volt kicsit szeppenve, meg olyan is volt, hogy megcsúszott és megijedt egy kicsit, de most már ha el is veszti az egyensúlyát, ügyesen tartja felfelé az arcát, száját, így általában nem nyel vizet. Ha már nagyon úgy látom, hogy fázik, kikapom, amiért ő persze tiltakozik, és éppen csak megtörlöm, picit melegszik a napon, és már kéretőzik is vissza. Ezek a képek egy ilyen kis szünetben készültek, miközben Marci bement a lakásba valamiért, Regő ment volna utána, de Mama elébe állt. A fotókon így Regő nem ölel és nem bújik - küzd, el akarja tolni Mamát :)


Videók - kár, hogy hangjuk nincs, de tessék hozzájuk képzelni a nevetést, a csobbanásokat, a sikítást :)

Azt játsszák, hogy Regő ellöki Marcit, és nagyon tetszik neki, ahogy elesik és fröcsköl, úgyhogy nagyokat kacag :) Egyébként labdákkal és némi homokozójátékkal játszanak a vízben, Regő szerint a szita kalap :) de főleg a vízzel és egymással, Regő Marci hátán is lovagol :)
Hat óra körül apa is megjött, és még volt egy kis ideje csobbanni egyet a fiúkkal. 

Aztán, amikor Regő éhes lett, és mi bejöttünk, ők még maradtak kicsit Marcival. Azt hiszem, már megérte ez a medence - egy családi strandbelépőt már biztosan megspóroltunk, és fogalmam sincs ugyan a medencés strandok árairól, de úgy képzelem, ha még egy délutánt fürdéssel töltünk, már biztos megtérül :)

2011. június 19., vasárnap

Vicces kisfiam

...megtalálta a magas sarkú szandálomat...

Majdnem 13 hetes pocak

2011. június 18., szombat

Első idei strandolás - látogatás Dorkáéknál

Csütörtökre meghívásunk volt Dorka barátnőmhöz, akit már sokszor emlegettem ezen a blogon, Bóbita (Sára) lánya Regővel egyidős, a második kislányát pedig augusztusra várja. Tavaly már voltunk a fonyódi nyaralójukban, akkor Ságvárról mentünk hozzájuk, most viszont itthonról ruccantunk le egy napra, és nagyon jól éreztük magunkat! Dorka csudacsinos kismama, Sára nagyon édes kislány lett, okos is, ügyes is, Regővel kb. egyformán fejlettek beszédben, csak persze más szavakat, kifejezéseket használnak. Érkezésünk után felfedezték a terepet, Marci segített nekik, mi kismamák meg cseresznyéztünk az árnyékban. Később lassan összeszedtük magunkat, és elsétáltunk az utca végén található étterembe, ahol tavaly is ebédeltünk. Jó kis hely, van mindenféle gyorsétel, de ráérősöknek, éhesebbeknek frissensültek is. Ettem egy hamburgert, Marci palacsintát, Regő sült krumplit, amiből Sára is kapott. Dorka vett a fiúknak fagyit, Regőnek pedig egy tölcsért, de ő is megkóstolhatta élete első fagyiját úgy, hogy a tölcsért picit belenyomogattuk Marci fagyijába. Ebéd előtt-után pedig játszótereztünk az étterem közvetlen szomszédságában lévő játszótéren.
Bóbita:

Ilyen lenne Dorka, ha két fia lenne :)

A nagy melegben jól elfáradva értünk vissza a nyaralóhoz, éppen akkor, amikor megérkezett Kriszta is Csabival és Mátéval. Ők is ebédeltek gyorsan (nekik volt ebédjük a hűtőben) majd mentünk a strandra, ami szinte a kertkapuban van.
Csabi és Máté ebédelnek:

Regőnek természetesen motorral kellett mennie, és annyira megörült, amikor a Balatont meglátta, hogy felkiáltott: víz, víz! és azon a rámpán, ahol csónakokat lehet behúzni, már ment is volna bele motorostul. Ettől nagy nehezen sikerült eltéríteni, lepakoltunk a fűre kicsit arrébb, levetkőztünk-átöltöztünk, és irány a víz. Persze Marci volt az első, mire mi a lépcsőhöz értünk, ő már csuromvizesen bukott fel s alá. Regő boldogan mutogatta a nagy vizet és a sziklákat, de két kézzel - két lábbal kapaszkodott belém, és nemigen díjazta, ha egy kicsit belelógattam. Ki akart menni, aztán megint bejönni, lépcsőn fel-le mászkálni, Máté és Csabi felfújható csónakjában csónakázni - aztán egyszer csak annyira ráérzett, hogy a majdnem legalsó lépcsőre leülve pancsolt az ott neki derékig érő vízbe, majd önállóan lemászott a tóba! Onnantól aztán ki se lehetett vinni, fel-le sétált a neki hol mellig, hol nyakig érő vízben, néha még a kezemet is elengedte. Csábítottam kifelé, hogy együnk, igyunk, motorozzon, de végül, amikor Dorkáék szóltak a partról, hogy éhesek a gyerekek, és ők visszamennek a házba, még mindig csak némi sírás árán tudtam Regőt is kihozni.


Marci sírása kicsit előbb megvolt, ugyanis ő meg darázsba lépett a füvön. Először nagyon megijedtem, hogy üvegcserépbe lépett, mert csak fogta a lábát és sírt, hogy valami nagyon szúr, fáj, de semmi nem látszott rajta, a csípés helye is csak pár perc áztatás után. Lassan csillapodott a fájdalma, már visszament fürödni is, aztán a házban kapott Krisztától Fenistilt és kalcium rágótablettát. Kicsit felduzzadt a csípés környéke estére, de más baj nem lett.
Szóval a házban még ettünk, pihentünk, a gyerekek játszottak, Sára lefeküdt aludni, aztán hat óra után lassan összeszedelődzködtem, és indultunk hazafelé. Regő, mivel se odafelé, se napközben nem aludt, szinte még Dorkáék utcájában beájult, és aludt is hazáig, sőt felébredve is nyűgös volt. Gyorsan lezavartuk a vacsit, fürdést, Marcinak a mesét, és már aludtak is. Köszönjük Dorkának a meghívást, máskor is megyünk!

2011. június 14., kedd

Pünkösdi hétvége Ságváron

Hosszú idő után, majd egy hónap kihagyással utaztunk újra Ságvárra mamához, papához. Szombat reggel mentünk, Péter addig itthon tevékenykedett, ajtót és ajtókeretet festett, székeket ragasztott, csupa olyasmit, amit jóval egyszerűbb megcsinálni, ha a gyerekek nincsenek itthon. Vasárnap estére azért lejött, hogy ne kelljen három napot egymás nélkül kibírnunk, de ne szaladjunk ennyire előre :)
Szóval szombat délelőtt érkeztünk, amikor már az itthoni reggeli időjáráshoz képest meglepően meleg volt Ságváron. Kipakolás után épp elkezdtük birtokba venni a kertet, amikor a fiúk nagy örömére megérkeztek az unokatesók, és együtt folytathatták a birtokbavételt. Megnéztük az állatokat, Regő mindent mondott, sőt megtanulta a csikó szót is. Aztán cseresznyét szedtünk, Regő is evett pár szemet, ami nagy szó! Előkerültek a biciklik, motorok, labdák, Márkkal egy remek, gombnyomásra különféle hangokat adó kormánnyal is játszottak. Pár kép a délelőttről:
Kormányosok:

Így iszik Regő üvegből:

Marci megmosta a kosárlabdát, amit legutóbb kinnhagytak, így a portól és esőtől csupa sár volt. Így aztán a kicsiknek is muszáj volt labdát mosni, hozták a különféle labdákat a csaphoz :)

Hamar eljött az ebédidő, aztán az alvás, mi is pihentünk a gyerekekkel, bár egy kicsit rövidebbre sikerült, mint mi szerettük volna. Délután folytatódott a program azzal, hogy felváltva lapátoltunk és talicskáztunk építkezésből maradt homokot a homokozóba, és utána megvolt Regő egyik első homokozása is. Sajnos még mindig eszi a homokot, de most már játszik is, lapátol, gereblyéz.Idővel levetkőztettük Márkot és Regőt, egyrészt hadd szokják, hadd szellőzzenek, másrészt hamar fülig koszosak és vizesek lettek :)
Meztelen motoros:

Két meztelen motoros :D

Több meztelen motoros nem volt :D Itt egy homokozós:

Kecske a kádban - a kád normális esetben a kacsáknak szolgál fürdődézsául :)

Bence a szénabálákon - szombaton Marci, vasárnap Bence ment el a Papával szénát bálázni, bálázógépet nézni és meggyet enni:

A fiúk segítenek borsót fejteni:

Hű, nem is tudom már sorban, mi minden történt... a szombat délutánt a kertben töltöttük, Regővel alvás után elmentünk Siófokra vásárolni, Ancsa elment osztálytalálkozóra, utána Csabival ketten voltunk a négy gyerekre, de általában csak egyikünk volt egyszerre kint velük. Szerencsére a kert nagy része veszélytelen, maximum koszosak és vizesek tudnak lenni, de hát milyenek legyenek a kisfiúk nyáron? :) Aztán Regő egyszer csak elindult befelé azzal, hogy ő éhes - néztem az órát, igaza is volt, már fél hétre járt az idő. Megetettem, aztán a többieket is betereltük, először mindenki a zuhany alá ment, a lefolyóba pedig körülbelül egy tonna homok :D Aztán a szokásos menetrend, mese mindenkinek, alvás, fáradt szülők lerogyása a nappaliban :)
Vasárnap tulajdonképpen ugyanezt folytattuk reggeli után: homokozás, motorozás, biciklizés, labdázás, kertben rohangálás. A kicsik olyan ügyesen tepernek mezítláb, semmi nem zavarja őket, a fenyőfa alatt átmenő Regő kicsit nyafog ugyan, de nyafogva is átmegy. Örülök neki, mezítlábazzanak csak sokat! Vasárnap ebéd után megköszöntöttük Bencét és Ancsát, Ancsa ugyanis öt évvel ezelőtt majdnem szülinapi ajándékba kapta Bencét :) Volt focipályás torta és ajándékok, ahogy ez már lenni szokott.


Délután Regő kevesebbet aludt, mint szokott, úgyhogy mi kimentünk a kertbe, hogy a többieket még hagyjuk pihenni. Ott uzsonnázott, aztán Marci buborékokat fújt neki:



Amikor a többiek is felkeltek és kijöttek, megköszöntötték Regőt a névnapja alkalmából. Már Ancsa kezében észrevette a hatalmas dömpert - nehéz lett volna nem észrevenni - és mekkora autó! felkiáltással üdvözölte, nagyon örült neki :) Mindenáron bele akart ülni, amiből persze borulás is lett, de azért sikerült, egy kicsit húztam is :)



Ancsáék nem sokkal ezután el is indultak haza, mi még estig kinn voltunk, és hétfőn is maradtunk. Éjjelre azért bementünk a házba :D. Késő este apa is megérkezett, akkor már nem találkozott a fiúkkal, de reggel igen, volt nagy öröm! Sajnos viszonylag korán el is ment, sokat dolgozott itthon. Én meg már nem is fotóztam a hétfőt, ugyanaz lett volna a képeken, mint szombaton meg vasárnap. Regő alvása után összepakoltunk és indultunk haza, szép kis kerülőutakon a Balatonról hazafelé tartó forgalom miatt, olyan fél hét körül értünk haza. Jó kis hétvége volt!