Lilypie Pregnancy tickers
Lilypie - Personal pictureLilypie Second Birthday tickers
Lilypie - Personal pictureLilypie Kids Birthday tickers
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ancsa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ancsa. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. június 14., kedd

Pünkösdi hétvége Ságváron

Hosszú idő után, majd egy hónap kihagyással utaztunk újra Ságvárra mamához, papához. Szombat reggel mentünk, Péter addig itthon tevékenykedett, ajtót és ajtókeretet festett, székeket ragasztott, csupa olyasmit, amit jóval egyszerűbb megcsinálni, ha a gyerekek nincsenek itthon. Vasárnap estére azért lejött, hogy ne kelljen három napot egymás nélkül kibírnunk, de ne szaladjunk ennyire előre :)
Szóval szombat délelőtt érkeztünk, amikor már az itthoni reggeli időjáráshoz képest meglepően meleg volt Ságváron. Kipakolás után épp elkezdtük birtokba venni a kertet, amikor a fiúk nagy örömére megérkeztek az unokatesók, és együtt folytathatták a birtokbavételt. Megnéztük az állatokat, Regő mindent mondott, sőt megtanulta a csikó szót is. Aztán cseresznyét szedtünk, Regő is evett pár szemet, ami nagy szó! Előkerültek a biciklik, motorok, labdák, Márkkal egy remek, gombnyomásra különféle hangokat adó kormánnyal is játszottak. Pár kép a délelőttről:
Kormányosok:

Így iszik Regő üvegből:

Marci megmosta a kosárlabdát, amit legutóbb kinnhagytak, így a portól és esőtől csupa sár volt. Így aztán a kicsiknek is muszáj volt labdát mosni, hozták a különféle labdákat a csaphoz :)

Hamar eljött az ebédidő, aztán az alvás, mi is pihentünk a gyerekekkel, bár egy kicsit rövidebbre sikerült, mint mi szerettük volna. Délután folytatódott a program azzal, hogy felváltva lapátoltunk és talicskáztunk építkezésből maradt homokot a homokozóba, és utána megvolt Regő egyik első homokozása is. Sajnos még mindig eszi a homokot, de most már játszik is, lapátol, gereblyéz.Idővel levetkőztettük Márkot és Regőt, egyrészt hadd szokják, hadd szellőzzenek, másrészt hamar fülig koszosak és vizesek lettek :)
Meztelen motoros:

Két meztelen motoros :D

Több meztelen motoros nem volt :D Itt egy homokozós:

Kecske a kádban - a kád normális esetben a kacsáknak szolgál fürdődézsául :)

Bence a szénabálákon - szombaton Marci, vasárnap Bence ment el a Papával szénát bálázni, bálázógépet nézni és meggyet enni:

A fiúk segítenek borsót fejteni:

Hű, nem is tudom már sorban, mi minden történt... a szombat délutánt a kertben töltöttük, Regővel alvás után elmentünk Siófokra vásárolni, Ancsa elment osztálytalálkozóra, utána Csabival ketten voltunk a négy gyerekre, de általában csak egyikünk volt egyszerre kint velük. Szerencsére a kert nagy része veszélytelen, maximum koszosak és vizesek tudnak lenni, de hát milyenek legyenek a kisfiúk nyáron? :) Aztán Regő egyszer csak elindult befelé azzal, hogy ő éhes - néztem az órát, igaza is volt, már fél hétre járt az idő. Megetettem, aztán a többieket is betereltük, először mindenki a zuhany alá ment, a lefolyóba pedig körülbelül egy tonna homok :D Aztán a szokásos menetrend, mese mindenkinek, alvás, fáradt szülők lerogyása a nappaliban :)
Vasárnap tulajdonképpen ugyanezt folytattuk reggeli után: homokozás, motorozás, biciklizés, labdázás, kertben rohangálás. A kicsik olyan ügyesen tepernek mezítláb, semmi nem zavarja őket, a fenyőfa alatt átmenő Regő kicsit nyafog ugyan, de nyafogva is átmegy. Örülök neki, mezítlábazzanak csak sokat! Vasárnap ebéd után megköszöntöttük Bencét és Ancsát, Ancsa ugyanis öt évvel ezelőtt majdnem szülinapi ajándékba kapta Bencét :) Volt focipályás torta és ajándékok, ahogy ez már lenni szokott.


Délután Regő kevesebbet aludt, mint szokott, úgyhogy mi kimentünk a kertbe, hogy a többieket még hagyjuk pihenni. Ott uzsonnázott, aztán Marci buborékokat fújt neki:



Amikor a többiek is felkeltek és kijöttek, megköszöntötték Regőt a névnapja alkalmából. Már Ancsa kezében észrevette a hatalmas dömpert - nehéz lett volna nem észrevenni - és mekkora autó! felkiáltással üdvözölte, nagyon örült neki :) Mindenáron bele akart ülni, amiből persze borulás is lett, de azért sikerült, egy kicsit húztam is :)



Ancsáék nem sokkal ezután el is indultak haza, mi még estig kinn voltunk, és hétfőn is maradtunk. Éjjelre azért bementünk a házba :D. Késő este apa is megérkezett, akkor már nem találkozott a fiúkkal, de reggel igen, volt nagy öröm! Sajnos viszonylag korán el is ment, sokat dolgozott itthon. Én meg már nem is fotóztam a hétfőt, ugyanaz lett volna a képeken, mint szombaton meg vasárnap. Regő alvása után összepakoltunk és indultunk haza, szép kis kerülőutakon a Balatonról hazafelé tartó forgalom miatt, olyan fél hét körül értünk haza. Jó kis hétvége volt!

2011. május 4., szerda

Még képek, ezúttal a temetésről

Ezeket is most kaptam meg Ancsáéktól.
Regő és én még a temetés előtt:

Unokatesómmal, Renivel:

A ravatalozó a tiszteletet adó hajóstiszt-kollégákkal:

és Papa sírja délután, mellette Ancsa és Bence.

2011. április 6., szerda

Koncert, kórház, kecskefarm

Kicsit elmaradtam a blogok írásával, kezdenek felpörögni a napok, annyi minden történik :) Nehéz is összeszednem, mi mindent csináltunk az elmúlt napokban, bár azért nem volt olyan nagyon régen, hogy utoljára írtam. 
Először is szombat délután Halász Judit koncerten voltunk. Mi, apa-anya nagyon élveztük, a gyerekek is, de Marcin nem láttam azt a kitörő örömet (furcsamód az otthon hangos és eleven gyerek társaságban rögtön visszahúzódó lesz) Regő meg jóval elevenebb volt, mint tavaly ilyenkor, amikor a koncert nagy részében a vállamon aludt, hol a székeken mászott, hol túl hangos volt neki a basszus és a fejét rázta, hol a koncertteremből nyíló folyosón szaladgált, szóval elvoltunk :)

Koncert után mindannyiunknak vásároltunk vizet, mert jól kimelegedtünk és megszomjaztunk, aztán én a gyerekekkel egyből indultam is Ságvárra. Péter most itthon maradt, egy hasmenős vírusból lábadozott, nem volt még teljesen jól. Siófokon megálltunk és meglátogattuk Dédipapát a kórházban. Nincs nagyon jól szegény, de a gyerekek nagyon aranyosak voltak vele, még Regő is simogatta, többször adott puszit, beszélt neki, mint aki érti a helyzetet. Úgy örültem neki, mert Regőnél ez különös kegy :)
A kórházban találkoztunk Ancsával és Bencével, velük együtt jöttünk el, és egy közeli játszótérre mentünk, ahol csatlakoztunk Csabihoz és Márkhoz. Regő boldogan csúszdázott egy hatalmas csúszdán, és egy kicsit hintázott is. Nem maradtunk sokáig, azzal indultunk Ságvárra, hogy lassan vacsoraidő lesz, mire odaérünk... de persze nem volt ez ilyen egyszerű :). Gyönyörű tavaszi idő lévén kint volt a sok nemrég született kiskecske,meg a nagyok is, kis és nagy malacok, tyúkok, kakas, kacsák... és a nagy meglepetés: Papa vett egy kiscsikót! Mátyás névre hallgat, öt hónapos és nagyon finom, simogatnivaló bundája van. Itt kell előreszaladnom és elárulnom, hogy hazaérve nagyon mérges voltam, amikor kiderült, hogy az állatok között meg később készített kb. 100 fotóból összesen hat darab lett jó, a többit érvénytelen képként ismerte (azaz nem ismerte) fel a számítógépünk. Mindenesetre itt van Regő az állatok között, ez persze csak nagyon kis részük :)

Innentől nagy motorozás, labdázás, homokozás vette kezdetét, míg végre sikerült beszednünk a kertből a kellőképp piszkos, fáradt és éhes gyerekeket :) Regő nagyon jó étvággyal evett, és ugyanúgy aludt, mint otthon, ennek nagyon örültem. A másnap is hasonlóan zajlott, állatok kergetése, kerti játék, alvás, benti játék. Hazaindulás előtt megint meglátogattuk Dédipapát, most rövidebb időre, mert Regő aznap kevésbé volt kórházképes. Nagyon jó hétvége volt :)

2011. január 24., hétfő

Unokatesók, dédipapa és a hattyúk

A hétvégét szombat délelőttől vasárnap délutánig ismét Ságváron töltöttük a fiúkkal. Péter ilyenkor kipihen minket :) meg sokat dolgozik itthon, csinál olyasmiket, ami Regő mellett nehezebben megoldható.
Szegény Regő pont indulás előtt esett el úgy, hogy már másodszor szakította fel a száját (először pár napja egy leporellós könyvvel sikerült fejbe vágnia magát...) úgyhogy a tervezettnél kicsit később indultunk, nagy sírás, szájmosás, nyomok eltüntetése, szopi után. Elvileg ebben az időben kellett volna Regőnek aludni, de ez az út rövidnek bizonyult, az utolsó sarkon láttam nagyon elbóbiskolni, akkor meg már hiába. Azért jókedvű volt, Márknak különösen örült, hamar megtanulta mondani is, hogy Márk ("mák" vagy éppen "pák", ahogy éppen sikerült :) ). Ebédre viszont nem kért semmit, pedig a kedvenc rizses hús volt, viszont pillanatokon belül elaludt utána. Nagy sírással ébredt szegénykém, biztos voltam benne, hogy a szája fáj, mert semmi nem volt jó. Kapott Nurofent, és rá negyedórára mintha elvágták volna a sírást, evett is, és szépen játszottak. Este Márk, a nagy és okos unokatesó (aki kemény hat héttel idősebb Regőnél :D) rájött, hogy ha Marci fotelágyát kihúzzuk, remekül lehet rajta fel-le szaladgálni. Regő pedig pillanatokon belül utánozta:

A fotón Márk éppen anyukájának nyújtja a kezét, hogy megsimogassa. Ha azt kérdezik tőle, hogy szeret valakit, megy és simogatja, nagyon aranyos :) Az előző pillanatban még Regőt simogatta, de anyát nem lehet kihagyni :)
Vacsorára Regő evett egy kis lekváros kiflit, aztán fürdés és némi Marcival veszekedés után szépen elaludt. Nem is aludt rosszabbul, mint otthon, de körülbelül hajnali fél négytől az én ágyamban :) Ezer éve először fekve szoptattam éjjel, és elaludt mellettem, nem volt szívem visszatenni. Körülbelül háromhetes kora óta nem aludt velünk, olyan jó volt :)
Vasárnap reggel a fiúk együtt hintaszékeztek Mama hintaszékében:

délelőtt pedig Ancsáékkal együtt meglátogattuk Dédipapát, készültek vele közös képek is:

Dédipapa tavasszal már 84 éves lesz, és a fiúk egyetlen dédszülője. Sajnos nincs valami jól :(
Utána kisétáltunk a hajóállomásra, és megetettük a hattyúkat meg a vadkacsákat. Regő gá-gá kiáltásokkal szaladt volna a vízbe, a kenyérre pedig közölte, hogy ő is eszik :D Le is nyúlta a maradékot. Nagyon szép volt az idő, de hideg, szeles, ami a képeken ugyan nem jön le, de nem sokáig maradtunk. Amikor a hattyúk jóllaktak, a fiúk még szaladgáltak meg bújócskáztak egy kicsit a parkban, aztán indultunk hazafelé.



Otthon sokkal jobb idő volt, nem fújt a Balaton-parti szél, így még kinn maradtunk egy kicsit, és megnéztük az állatokat. Anélkül Regővel be sem lehetett volna menni a házba :) Megnéztük a tyúkokat, kacsákat és a kakast:

kerítésen át a kecskéket is, és Papa megmutatta a legkisebb gidát, őt meg is simogattuk:

és a malacokat is megnéztük, meg Bojti kutyával is játszottunk egy kicsit :) A házban ott találtuk Ágit és Gábort, azalatt érkeztek, amíg mi Siófokon voltunk. Ezen a hétvégén ünnepeltük Ági névnapját, valamint Mama és Papa 34. házassági évfordulóját. Ezeken az ünnepeken egy ideje nincs nagy buli és ajándékozás, amióta nagy a család, névnapokra csak a gyerekek kapnak ajándékot, házassági évfordulóból pedig a nagy kereket ünnepeljük majd. Sütik azért voltak :)
Ebédet most sem kért Regő, pedig megint olyan volt, amit egyébként szeret, de a délelőtti alvás most is kimaradt, valószínűleg enni is azért nem kért, szopi után pillanatokon belül elaludt, és jól is aludt. Ébredés után pedig már hamarosan indultunk haza.

2010. november 22., hétfő

Ságvári hétvége mézeskaláccsal

A hétvégét megint Ságváron töltöttük a szüleimnél. Péntek délután mentünk el a fiúkkal, és apránként lettünk egyre többen: a nővéremék a két gyerekkel szombat délelőtt érkeztek, a húgomék vasárnap. Ez így jó volt Regőnek, mert először nagyon nem tudta, hol van, és a mama kezében is sírt az első pillanatban, de pár perc után feloldódott, és már mondta is neki, hogy mama :) sőt, még péntek este megtanulta a papát is. Péntek éjjel rettentő rosszul aludt, másfél óránként ébredt, és volt, hogy vissza sem akart aludni. 3-4 foga is jön egyszerre, meg a saját ágyát is hiányolta, gondolom. Túléltük, és a nappali alvás is segített, bár az is rövidebb volt, mint itthon.
Délelőtt megjöttek Ancsáék, és a fiúk különféle kombinációkban nagyon jól eljátszottak, kicsik egymással, nagyok egymással vagy mind a négyen. Márk és Regő között gyakorlatilag eltűnt a hat hét korkülönbség, ugyanazokat csinálják, okosak, ügyesek, aranyosak. 
A hétvége fő attrakciója a ságvári közös mézeskalácssütés volt. Már hagyomány a faluban, hogy az első adventi vasárnap előtt összegyűlik, akinek kedve van, és együtt sütik a mézeskalácsot. Marci és Bence előbb elmentek Mamával, és mire mi a délutáni alvás után megérkeztünk, nagyon sokat dolgoztak:

Regő először itt is nehezen oldódott fel, csak karban akart lenni. Kapott uzsonnát dobozból, aztán odatoltam egy széket az asztalhoz, és együtt dolgoztunk. Nekem volt a legügyesebb kis segítségem a mézeskalács-készítők között, de főleg a legaranyosabb :)


Miután ezt megunta, már bátrabb volt, és szívesen szaladgált az asztalok körül. A rendezvény a ságvári kultúrházban volt, itt van egy kis színpad, és még karácsonyfát is állítottak fel, Regő sokat bohóckodott a színpadon és a fa körül:


Már sötétben, öt óra után mentünk haza, jól elfáradtak a gyerekek, Regő jobban is aludt éjjel. 
Vasárnap, amikor már az egész család összegyűlt, remek alkalom volt arra, hogy megünnepeljünk mindenkit, akinek október második felében és novemberben volt szülinapja, névnapja. A húgomat, Ágit már emlegettem itt, ő 25 éves lett, a párja, Gábor 31, és ehhez még hozzájött Marci névnapja, úgyhogy volt torta, süti, ajándék, nagy családi ebéd. Marci számára ez az autók hétvégéje volt: kapott távirányítós autót, Hot Wheels kisautót, legóautót, sőt még Bence is teherautót rajzolt neki. Isten éltessen mindenkit!

2010. augusztus 23., hétfő

Előszülinapi kertyparty

Most nem teljesen logikus időrendben zajlanak az események, hiszen tényleges szülinap még nem volt, szülinapi buli meg már igen :) Tegnap tudtak eljönni anyukámék, a húgom és a nővérem a családjával, lévén vasárnap. Szerencsésebb lett volna, ha a szülinap utáni hétvége esik közelebb, de így is minden jó volt :) Kipakoltunk a kertbe, asztalt, napernyőt, székeket, még a hintaágyat is használható állapotba hoztuk, a piciknek tettünk ki takarókat és pár játékot, előtte sütöttem két tortát - egy tej- és tojásmentes babatortát Regőnek, tésztarecept innen, Gála krémporból készítettem rá krémet és megraktam a tetejét szílvával - és egy almás-barackos amerikai pitét, merthogy nemcsak Regő volt az ünnepelt, bár ő a fő-fő, hanem a sógoromnak, Csabinak és nekem is a napokban volt/lesz a szülinapunk, Bencének pedig épp ma van a névnapja. Ráadásul még anyukám is hozott egy tortát, volt miből válogatni. 
Regő egy picit korábban ébredt a délutáni alvásból, mint szeretett volna, így egy kicsit bújósabb lett, de azért nagyon mosolygós és aranyos. Kapott egy bébitaxit Ancsáéktól, gyerekpaplant és párnát a nagyszüleitől, és egy szuper plüssmajom kézbábot Ágitól. A nagypapám sajnos nem tudott eljönni, nem érezte olyan jól magát, ő pénzt küldött, hogy vegyünk valami szépet Regőnek. Az ajándékozás után volt tortaevés, Regő természetesen a babatortából kapott, nagyon szerette! Egy rendes felnőtt méretű szeletet megevett. Ha elfogy, szerdára, az igazi szülinapjára megsütöm még egyszer, csak keresek valami rendes krémreceptet, ami nem por. A gyertyát a szél mellett az egész család is fújta, úgyhogy sikerült elfújni :) de klasszikus gyertyafújós fotónk nincs, mert akkor Péter is, én is Regővel voltunk elfoglalva, majd kapunk fényképet a családtól. Torta után kötetlen játék volt a gyerekeknek, Marci és Bence vonatoztak a szobában, aztán fociztak is kint, a felnőttek beszélgettek, ettek-ittak, Márk bejárt a kertet és a kutyával ismerkedett, mindenki jól érezte magát. Még pár kép:
Az első ajándék, segítségkérő tekintet anyára:

 Márk pancsol a sörhűtő vizesvödörben:

Bébitaxin:

A négy unokatestvér:

Hinta, az örök kedvenc:

Bohóckodás apával a hintaágyon:

És el ne felejtsem, milyen ügyes: tegnap kétszer is felállt kapaszkodás nélkül, és ma még egyszer! :)

2010. augusztus 3., kedd

Dorkánál Fonyódon

Tegnap, azaz hétfőn kaptuk magunkat Marcival és Regővel, és délelőtt némi telefonszerviz után elautóztunk Fonyódra. Dorka barátnőm, akit már emlegettem a blogon, abban a szerencsés helyzetben van, hogy a családjának van egy békebeli kis házikója Fonyódon, egy utcányira a Balatontól. A ház kertje mindig árnyékos, és a teraszon szuper babajátszótér van kialakítva. Először itt játszottunk, ismét kiderült, hogy Marci remekül elvan a különböző csörgő, zörgő, zenélő bébijátékokkal :) Bóbitát és Regőt sokkal jobban érdekli egy kiskanál, egy tojástartó, egy műanyag pohár :)


Aztán megéheztünk, és a Balaton-parton végigsétálva elmentünk egy kis térre, ahol templom és játszótér mellett egy árnyékos étterem is volt, gyorskajákkal és komolyabb ételekkel is. Marcival megebédeltünk, nagy örömére ihatott Fantát is (Dorka evett otthon). Regő addig egész jól elvolt a babakocsiban, Bóbita szabadon bóklászott, végül Regőt is kivettem és mászhatott, kavicsozhatott is.
Kukucs:
 

Kavicsozós:

Játszóterezősök:

Ennél a mászókánál tanúja voltam Bóbita első önálló lépésének! Nagyon ügyesen áll kapaszkodás nélkül, és itt egyet lépett is :)
A szép kis tér a templommal, ahol voltunk:

Miután kijátszótereztük magunkat, és a kicsik kezdtek nyűgösek lenni, egy másik utcán visszasétáltunk Dorkáékhoz. Regő el is aludt a babakocsiban, a kertben is ezt folytatta az árnyékban. Marci játszott Bóbitával, én kávéztam, kipihentük a meleget, aztán lassan indultunk haza, mármint Ságvárra. Ide közben megérkeztek a nővéremék, Bence már tűkön ülve várta Marcit, és belevetették magukat a homokba.

Márk és Regő is örültek egymásnak:

És végül egy vidám Ancsáról és Márkról: