2011. január 30., vasárnap

Aludtunk :)

Beteg Regő mára virradóra átaludta az éjszakát :) Lassan kevés lesz a két kezem, hogy megszámoljam, mikor történt ilyen: három hónapos korában egy hétig, aztán tavaly pünkösdkor, amikor egész nap kirándultunk és jól elfáradt, meg most. Hogy most, betegen, fogzás közben minek köszönhető, azt nem tudom, talán a sok homeopátiás szer, amit kapott a betegségre, talán a chamomilla, amit pár napja pont az alvása miatt kap betegségtől függetlenül, talán a légúttisztító illóolaj, amit párologtatok a gyerekszobában? Mindegy is, a lényeg, hogy aludt este nyolctól reggel negyed hétig, majd még visszaaludt és fél kilenckor ébredt :) Náthás és 37,5 volt a hője, de láthatóan jobb a közérzete.

2011. január 29., szombat

Füstbement hajvágás

Regőnek már egész komoly haja van :) hosszú, világosszőke tincsek, de annyira kis pihések, hogy fésülni se lehet, viccesen állnak minden irányba. Ez nem is lenne baj, nagyon aranyos, de olyan kis rendetlen a feje, meg jó lenne, ha erősödne is kicsit a haja. Ezért aztán már egy ideje tervezgettük az első hajvágást, és péntek délutánra kaptunk is időpontot. Aztán csütörtökön náthás lett Regő. Nem aggódtam, kis vizes orrfolyás, ezzel elbánunk, rögtön kezdtem adni neki a megfelelő homeopátiás szert és C-vitamint. Éjjel már lázasnak éreztem, de nem mértem, viszont mivel úgy sírt, hogy azt gondoltam, fáj valamije, adtam neki egy kis Nurofent, és szépen aludt is tovább. Reggel orvoshoz akartam vinni, de az orrfolyáson kívül olyan jól volt délelőtt, hogy jobban féltettem attól, hogy a rendelőben elkap valamit, mint attól, hogy nem látja orvos, így inkább csak a patikába mentem, feltankoltam a házipatikát hiányzó dolgokkal hétvégére. 
A délutáni alvás után lázas volt, akkor vált biztossá, hogy nem lesz itt ma hajvágás, de egészség sem :( Én azért elmentem fodrászhoz, ők pedig ügyesen és jól elvoltak itthon Péterrel, még elaltatnia is sikerült, rövid időn belül már másodszor. Csak egy félórát szundított, mert a délutáni alvás rövidre sikerült, mire hazaértem, már ébren volt. Jókedvű, de nagyon taknyos, kicsit köhögős. 
Ma is lázas volt, reggel 38,2, azóta nem éreztem annak, jobbakat alszik, bár az éjszaka nem volt könnyű, de délelőtt két órát aludt, szerintem az is jót tesz. Ha nem javul, hétfőn azért elviszem orvoshoz, de remélem, rosszabb semmiképpen nem lesz. És egyszer majd eljutok vele is a fodrászhoz :)

2011. január 27., csütörtök

Banán almával

Mikor is mondtam, hogy Regőnek a kanállal evésből a szája eltalálása van meg, a merítés még nem? Két napja? :) Íme a mai uzsonnázása:

video video

Megette a tálka teljes tartalmát, egy egész banán és egy fél alma volt benne :) Az sem elhanyagolható, hogy ennyi gyümölcsöt megevett, hát még, hogy hogyan! :)

Szókincs

Íme a szótár Regőhöz :)
Tökéletesen kimondott szavak:
mama
apa
papa
baba
cica
hinta
pápá

"A család érti" kategória:
koka = kocka
tetek = keksz
gák = víz, inni kérek, szopi, virág
baba = labda
nana = Anna, néni
pa, ápa = lámpa
pő = cipő, zokni

Rengeteg állathang: háp-háp, gá-gá, kár-kár, a tyúkra ka-ka, ami a kot-kot akar lenni, a kutyára u-u csukott szájjal :) Bú a tehén, de nagyon hasonlít az autóra, motorra, berregő háztartási gépekre, ami brrrr. Beee a birka, kecske, ludlud vagy valami nagyon hasonló a pulyka. Hu-hú a bagoly, ssssz a kígyó, a galambra is mond valami burukkolásfélét. Tegnap pedig elhangzott az első "mondat": mama kocka, azaz vigyük át a golyóhúzogatót is a mamához - az azon lévő golyók is "kockák" szerinte :). Remélem, nem hagytam ki semmit, vagy ha igen, Regő nem sértődik meg :)

2011. január 25., kedd

Regő tizenhét hónapos

Ez az egyik utolsó ilyen havi beszámoló, hiszen Regő a következő hónapban másfél éves lesz, és onnantól majd ritkábban írok összefoglalót. Hihetetlen, hogy hogy elrepült az idő :)
17 hónaposan Regő 10,7 kg és 81 centi. 35 dekát gyarapodott és egy centit nőtt az elmúlt hónapban, ami nagyon jó, rég nem produkált ilyen hízást, ideje volt egy kis súlyt újra magára szedni :). 15 foga van, a tizenhatodikat iszonyatos mennyiségű nyálömlés jelzi. A lába még mindig 21-es :)
Alvás: nappal ugyanaz, mint eddig, délelőtt és délután is másfél-két órát alszik. Nem tudom, mikor áll át az egy nappali alvásra, nyárig nem is bánom, jó ez így. Az éjszakák most éppen romlottak az előző hónaphoz képest, amit én a fogzás számlájára írok, mert decemberben, amikor volt néhány nap szünet két fog között, előfordult, hogy 7 órát is aludt egyben, most viszont három-négy ébredés van meglehetősen hosszú szoptatásokkal, és sokszor, amikor azt hiszem, már letehetem, az ágyban újra sírni kezd. De örömmel tapasztalom magamon, hogy még mindig meg tudom látni a csodát, a boldogságot a virrasztásban, amikor a kisbabám éjjel szopizik vagy elalszik a karomban, és semmi másra nincs szüksége.

Evés: nem mertem korábban írni, nehogy elkiabáljam, de most már a súlygyarapodáson is látszik, decemberhez képest nagyon sokat javult Regő étvágya! Amikor karácsony után meggyógyult, voltak olyan napok, hogy szinte habzsolt, már féltem, hogy a decemberi diétázás után most meg túl sok lesz. Aztán visszaállt egy normális szintre, és bizonyos mértékig megmaradt a rapszodikussága - válogatóssága - is, de végre eszik :) Szereti a lekváros kenyeret, a sajtot, a rizs hússal maradt sláger, szereti a tejtermékeket, tejet még csak pár kortyot kapott, ami Marci poharában maradt, és megihatta, de tejes ételt kap. Új étel volt ebben a hónapban a hal. Hát igen, egyre kevesebb az újdonság, hiszen már majdnem mindent eszik. Nagyon ügyesen és önállóan iszik pohárból, a kanállal evés pedig úgy megy, ha tele a kanál, meríteni nem igazán sikerül. Persze mártogatja az ételbe a kanalat, és ami rákerül, azt lenyalja, de azért ez még nem az igazi :) A szoptatások nem változtak, minden alváshoz van egy, és reggel ébredés után is, plusz persze éjszaka.

Beszéd: egyre látványosabban ért meg mindent, kis utasításokat, amiket meg is csinál, persze a "nem szabad" nem tartozik mindig ezek közé, de nem lehet panasz Regőre. Próbál utánozni, és lassanként egyre több szót mond, persze amit utánoz, az nem válik azonnal a szókincse részévé. Tegnap például gyanús szagokat éreztem a pelenkája irányából, kérdeztem, Regő, büdi vagy? Mire azt válaszolta, bübiiii :) nagyon édes volt. Sose szoktam így kérdezni, nem hallotta még a büdi szót szerintem. :) Majd megpróbálom egy külön bejegyzésben összeírni a szókincsét, nem túl sok teljesen kiejtett szót mond, de sok szótagot vagy saját kitalálású szót, és rengeteg állathangot utánoz.

Játék, aprómozgások: Regő szerintem nagyon ügyes, már amennyire emlékszem az ilyen korú Marcira. Úgy játszik az ő játékaival, hogy csak lesek. Mostanában nagy kedvenc az autózás, Regőnek most már vannak saját külön Hot Wheels kisautói is, bár nekem fogalmam sincs, melyik autó melyik fiúé, talán Marci tudja :D  Ügyesen teszi az autókat az autópálya különböző részeibe, elindítja őket, megnyomja a megfelelő gombokat. Nagyon szereti még a kockákat, a golyóhúzogató játékot és a labdákat. Ügyesen olvassa, nézegeti a könyveket, lapoz, a puha lapú könyvet sem tépi már. Pohártornyot épít, és kockából is néhányat egymásra tud tenni. Szeret fürdés közben a vízzel is játszani, és különféle anyagokat tapogatni, ha alkalma van rá, kavicsokat, földet, homokot előszeretettel simogat. Marcival nagyon jó testvérek, imádják egymást, és Marci igazán nagyon szépen bánik vele, bevonja a játékába és nem haragszik nagyon, amikor Regő elront valamit, olvas neki, ha kell, eteti, vigyáz rá, játék közben is ösztönösen. Öröm nézni őket, még mindig. 

2011. január 24., hétfő

Unokatesók, dédipapa és a hattyúk

A hétvégét szombat délelőttől vasárnap délutánig ismét Ságváron töltöttük a fiúkkal. Péter ilyenkor kipihen minket :) meg sokat dolgozik itthon, csinál olyasmiket, ami Regő mellett nehezebben megoldható.
Szegény Regő pont indulás előtt esett el úgy, hogy már másodszor szakította fel a száját (először pár napja egy leporellós könyvvel sikerült fejbe vágnia magát...) úgyhogy a tervezettnél kicsit később indultunk, nagy sírás, szájmosás, nyomok eltüntetése, szopi után. Elvileg ebben az időben kellett volna Regőnek aludni, de ez az út rövidnek bizonyult, az utolsó sarkon láttam nagyon elbóbiskolni, akkor meg már hiába. Azért jókedvű volt, Márknak különösen örült, hamar megtanulta mondani is, hogy Márk ("mák" vagy éppen "pák", ahogy éppen sikerült :) ). Ebédre viszont nem kért semmit, pedig a kedvenc rizses hús volt, viszont pillanatokon belül elaludt utána. Nagy sírással ébredt szegénykém, biztos voltam benne, hogy a szája fáj, mert semmi nem volt jó. Kapott Nurofent, és rá negyedórára mintha elvágták volna a sírást, evett is, és szépen játszottak. Este Márk, a nagy és okos unokatesó (aki kemény hat héttel idősebb Regőnél :D) rájött, hogy ha Marci fotelágyát kihúzzuk, remekül lehet rajta fel-le szaladgálni. Regő pedig pillanatokon belül utánozta:

A fotón Márk éppen anyukájának nyújtja a kezét, hogy megsimogassa. Ha azt kérdezik tőle, hogy szeret valakit, megy és simogatja, nagyon aranyos :) Az előző pillanatban még Regőt simogatta, de anyát nem lehet kihagyni :)
Vacsorára Regő evett egy kis lekváros kiflit, aztán fürdés és némi Marcival veszekedés után szépen elaludt. Nem is aludt rosszabbul, mint otthon, de körülbelül hajnali fél négytől az én ágyamban :) Ezer éve először fekve szoptattam éjjel, és elaludt mellettem, nem volt szívem visszatenni. Körülbelül háromhetes kora óta nem aludt velünk, olyan jó volt :)
Vasárnap reggel a fiúk együtt hintaszékeztek Mama hintaszékében:

délelőtt pedig Ancsáékkal együtt meglátogattuk Dédipapát, készültek vele közös képek is:

Dédipapa tavasszal már 84 éves lesz, és a fiúk egyetlen dédszülője. Sajnos nincs valami jól :(
Utána kisétáltunk a hajóállomásra, és megetettük a hattyúkat meg a vadkacsákat. Regő gá-gá kiáltásokkal szaladt volna a vízbe, a kenyérre pedig közölte, hogy ő is eszik :D Le is nyúlta a maradékot. Nagyon szép volt az idő, de hideg, szeles, ami a képeken ugyan nem jön le, de nem sokáig maradtunk. Amikor a hattyúk jóllaktak, a fiúk még szaladgáltak meg bújócskáztak egy kicsit a parkban, aztán indultunk hazafelé.



Otthon sokkal jobb idő volt, nem fújt a Balaton-parti szél, így még kinn maradtunk egy kicsit, és megnéztük az állatokat. Anélkül Regővel be sem lehetett volna menni a házba :) Megnéztük a tyúkokat, kacsákat és a kakast:

kerítésen át a kecskéket is, és Papa megmutatta a legkisebb gidát, őt meg is simogattuk:

és a malacokat is megnéztük, meg Bojti kutyával is játszottunk egy kicsit :) A házban ott találtuk Ágit és Gábort, azalatt érkeztek, amíg mi Siófokon voltunk. Ezen a hétvégén ünnepeltük Ági névnapját, valamint Mama és Papa 34. házassági évfordulóját. Ezeken az ünnepeken egy ideje nincs nagy buli és ajándékozás, amióta nagy a család, névnapokra csak a gyerekek kapnak ajándékot, házassági évfordulóból pedig a nagy kereket ünnepeljük majd. Sütik azért voltak :)
Ebédet most sem kért Regő, pedig megint olyan volt, amit egyébként szeret, de a délelőtti alvás most is kimaradt, valószínűleg enni is azért nem kért, szopi után pillanatokon belül elaludt, és jól is aludt. Ébredés után pedig már hamarosan indultunk haza.

2011. január 20., csütörtök

Meg még egy

A múltkori rossz éjszaka óta a többi jobban telt, persze voltak ébredések, mára virradóra pedig több kis felsírás is volt, amiknél mire bementem volna Regőhöz, újra csend lett. Gyanús volt, meg az is, hogy annyira nyálzik, mint talán még soha... és igen, délelőtt megtaláltam a szájában a 15. foga csúcsát :) Már csak a jobb alsó szemfog hiányzik a 16-hoz, a nagyőrlőkkel meg remélem, még ráérünk :)
Jé, és most látom, hogy majdnem pont egy év telt el az első és a mostanáig utolsó foga között :)

2011. január 16., vasárnap

Oroszlánok között

Ma kihasználtuk a januári tavaszt, és elmentünk a veszprémi állatkertbe Regővel. Eredetileg a budakeszi vadasparkba szerettünk volna, de épp a tavasz miatt azt gondoltuk, ott nagy lesz a sár. Látatlanban is azt mondom, jól döntöttünk. Kicsi drukk volt bennem azzal kapcsolatban, hogy talán ekkora gyerekkel még nem érdemes állatkertbe menni, és igyekeztem felkészíteni magam, hogy ne csalódjak, bár tudom, hogy Regő mind könyvben, mind élőben mennyire szereti az eddig látott állatokat: kutyát, cicát, madarakat itthon és a faluban, kecskéket, kacsákat, nyulakat Anyukáméknál. Abszolút nem volt csalódás, nagyon érdekelte minden, és úgy örült nekik! Az is kiderült, hogy direkt jó januárban állatkertbe menni. Néhány állatot ugyan a hűvösebb idő miatt nem láttunk, de így is sokkal többet,. mint amire számítottam. Más állatokat pedig még soha nem láttam ilyen aktívnak!
Na de ne szaladjunk ennyire előre, 11 óra felé indultunk el itthonról (miután Regő az elmúlt hetek legrosszabb éjszakáját produkálta, én pedig reggel egy kicsit ráhúztam az alvásra) és mire Veszprémbe értünk, még a Nap is kisütött. Az állatkert elején még babakocsival mentünk, először kacsákat, ludakat, nyulakat láttunk, majd a szemközti ketrecben majmokat:

Regő mindennek mosolygott, örült és mutogatott, amit megismert, annak mondta is a nevét, utánozta a hangját, már aminek tudta, aminek nem, azt meg betette egy általa ismert kategóriába. Eszerint az állatok vagy cicák (tigris, oroszlán, hiúz, szervál, kisebb majmok és a tengerimalacok) vagy madarak: gá-gá vagy kár-kár (ludak, hollók, ölyvek, bár a baglyot  - húhú - és a kacsát - háp-háp - is tudta), illetve volt még a kecskefélék kategóriája: szarvasok, kecskék, antilopok, lámák egyaránt a beeee névre hallgattak. A csimpánz viszont baba :) Messziről felismerte és hangos nyíííhahával köszöntötte a lovakat :)
Megint előreszaladtam, a majmok után láttunk még mangalicákat, kengurukat, több másfajta majmot - majomfajtákból láttunk a legtöbbet - aztán egetrengető oroszlánbőgést hallottunk, és arrafelé vettük az irányt. Útban a nagymacskák felé láttunk egerészölyveket, hóbaglyokat, uhukat, szervált, majd megtaláltuk az oroszlánt és a tigriseket is. Egy oroszlán volt a szabadban, néhány másik pedig egy nem látogatható épületben, aminek a tetejére felmehettünk, hogy a kinti állatokat közelebbről megnézzük. A lábunk alatt bőgtek az oroszlánok, amire a szabadban lévő társuk válaszolgatott, félelmetes volt! A talpunk alatt megremegett az épület, és a mélyről jövő morgás betöltötte a völgyet, soha nem hallottam még ilyet. A két tigris is olyan élénk volt, amilyennek én még tigrist nem láttam: játszottak, kergetőztek, néha a kerítéshez szaladtak rámorogni a hangoskodó oroszlánra. 
Regő itt igen elcsodálkozva hallgatja, mit művelnek az oroszlánok:

itt pedig Apával figyelik közelről:

Innen továbbhaladva megint apró, fürge csuklyásmajmokkal találkoztunk, akiknek nagyon szimpatikus volt Regő, valószínűleg inkább a kezében tartott keksz. A pettyes szarvasok kifutójához pedig épp etetési időben értünk, így egészen közelről nézhettük őket, ahogy a kerítéshez gyűlnek és esznek:

Némelyik Regőt is egészen közelről megnézte :) Innen a lámákhoz vezetett az utunk, ott sem volt könnyű kideríteni, ki kíváncsi jobban a másikra:

Továbbhaladva a Gulya-dombra értünk, ami nagyon tágas és most elég üres volt, egy tevecsorda legelészett ott, láttunk kistevét szopni is :) az állatsimogatóban néhány kecske és birka várt, de bemenni most nem lehetett, csak a kerítésnél barátkozni és zoocsemegével etetni. Egy kedves fiatal pár adott Regőnek pár szemet, ő pedig megetette a kecskéket. Hiába, ebben már rutinja van :)

Ez pedig örülő Regő a kecskék kerítésénél a napfényben:

A mindenféle kérődzőkkel szemben hatalmas területen egy orrszarvúcsalád él, legalábbis családnak néztük: egy nagyobb és egy kisebb felnőtt, és egy növendék. Ezek Pétert nyűgözték le leginkább, a hatalmas, nehézkesnek tűnő állatok játszottak, játékosan verekedtek, orrszarvút sem láttam még ilyen élénknek. Innen már csak a csimpánzokhoz vezetett az utunk, ezek is nagyon tetszettek Regőnek, egyiktől a másikig szaladt, és mutogatta őket. Visszafelé újra gyorsan megnéztünk majdnem mindent, ami mellett eddig elmentünk, illetve kifelé bementünk a kis hüllőházba, Regőt már nem vettem ki a babakocsiból, mert nyűgös volt, így csak egy teknősbékát látott,a  többiekhez nem ért fel. Az utolsó látványosság a ház végében elkerített kis tengerimalac-kifutó, ahonnan viszont babakocsiból is remekül be lehetett látni, mutogatni a szaladgáló, rágcsáló kis állatokat, amik természetesen cicák :)
Az autóban egy pillanat alatt elaludt Regő, és Fehérvár széléig fel sem ébredt. Remélem, ma jobb éjszakánk lesz, mert ez a kb. 40 perc volt az egész nappali alvása.
Az alkalomhoz illő hátteret köszönöm szépen Áginak

2011. január 15., szombat

Regő, a Véreskezű

Tegnap este megjártuk Regővel az ügyeletet. Olyan szerencsétlenül sikerült hasra esnie szaladgálás közben, hogy a felső fogaival felsebezte az alsó ajka belsejét. Ömlött a vér, volt nagy sírás, és bár volt már máskor is hasonló esés, fog által okozott sérülés, de ennyi vér ilyen sokáig még nem, úgyhogy Péter felhívta a doktornőnket, aki jobbnak látta, ha bemegyünk az ügyeletre, nézzék meg és ha kell, lássák el a sebet. Abban sem voltam biztos, hogy nem kell összevarrni, nagyon ronda seb. Még amikor elindultunk, akkor is vérzett, úgyhogy Regő véres textilpelenkával a nyakában és véres kézzel érkezett az ügyeletre, itt kapta várakozás közben a Véreskezű Eduárd ragadványnevet :)
Az autóban már kezdtünk megnyugodni, látszott, hogy nem lesz nagyobb baj, már jókedvű volt, dumált és nézegetett kifelé, nézte a fényeket és az autókat. Az ügyeleten is érdeklődve nézett körül, megállapíthatta magában, hogy most elhoztuk valami érdekes helyre vacsora előtt, csak remélte, hogy nem helyette :) Ő bírta legjobban a várakozást, mi Péterrel eléggé kiakadtunk, hogy az ügyeleti pultnál nincs senki, de egy csengő sem, és a gyerekosztályról sem jön át senki félórán át. Mi van, ha tényleg sürgős ellátást igénylő gyerekkel érkezünk? Ez az első csalódásom a fehérvári kórházzal kapcsolatban, eddig mindennel nagyon meg voltam elégedve.
A lényeg, hogy végül megvizsgálták Regőt, és nem kell vele semmit csinálni, se varrni, se olyan sebgyógyító szert nem tudnak adni, amit ne nyalna le vagy köpne ki azonnal, tehát nem hatna, viszont fájdalmat okoznánk neki. A saját nyála és az anyatej fogja meggyógyítani, de azért Arnicát hozunk ma délelőtt a patikából. A fotón látszik, mennyire duzzadt az ajka (ez már ma reggeli fotó) és ha megnézem a sebet, összerándul a gyomrom... Agyrázkódásra vizsgálták még, és ijesztettek kicsit egy 24 órás megfigyeléssel, de szerencsére az ügyeletvezető nem tartotta indokoltnak - én sem, nem magasról esett le, és semmi arra utaló tünete nem volt. 
Az éjszaka nagyjából úgy telt, mint az előző, annyi kivétellel, hogy 10 óra felé nem tudott visszaaludni az első ébredéséből, kicsit üldögélt az ölemben és látszott, hogy nem érzi jól magát, nyafogott, de álmos volt, így kapott Nurofent, hátha fáj a szája, és azért nem tud aludni. Sokat szopizott, nagyon nyálzik, de jókedvű, jó étvágyú. :) Soha nagyobb bajjal ne kelljen kórházba mennünk!

2011. január 11., kedd

Jó játék a...

... nem, nem a szuper készségfejlesztő zenélő kütyü :) Viszont jó játék az összes műanyag vagy fa konyhai eszköz, különösen, ha van az embernek egy nagy és mindenre kapható testvére.
Ma kekszet sütöttünk, eredeti terv szerint Marcival, de inkább elkezdtük, amíg Regő ébren volt, így ő is segített. Amikor nem a nyers tésztát próbálta elcsenni, akkor falta a meggybefőttet és a mazsolát (a befőtt miatt van rajta foltos előke)

vagy a kiszúróformákat válogatta. Aztán megtalálta a legjobb programot: kipakolta az alsó fiókot, amit szabad neki, összeválogattam bele a műanyag tálakat, mércés kancsót, szűrőket, ilyesmiket.

De a csúcs az volt, amikor Marci is szünetet tartott a sütésben, és csatlakozott :D

2011. január 10., hétfő

14.

Regő tegnap 14 fogú lett. Ezt némi újbóli ujjrágcsálás, nyálzás, egy-két rosszabb éjszaka kísérte, és egy különösen emlékezetes éjszaka, amikor sokat voltunk ébren, de mégse rossz élményként maradt meg. Úgy nézett rám Regő a félhomályban, mint utoljára újszülött korában, azóta sem láttam azt a szinte másik világból jövő, mély tekintetet... most újra megkaptam. És rá két napra kinn volt a fogacska, a jobb alsó szemfog. Így most szép sorban alul hat, felül nyolc foga van Regőnek, bár nem tankönyv szerinti szabályossággal, mert még a bal alsó kisőrlő és szemfog hiányzik. Remélem, ezek és a nagyőrlők már nem fognak gondot okozni!

2011. január 3., hétfő

Építőkocka

Regő kapott karácsonyra többek között egy nagy vödör építőkockát. Igazából azt gondoltam, ez még egy kicsit korai, úgyse fog még tudni építeni vele, de hát most van karácsony :) meg pakolászni addig is jó. Tegnap volt egy olyan szakasza a napnak, amikor nagyon nem tudtak magukkal mit kezdeni a fiúk, ment a rohangálás és sikítozás, úgyhogy ahogy végeztem a mosogatással, leültem a játszósarokba, és kiborítottam az építőkockákat azzal, hogy Regő pakolászhatja, ha nem is tud még építeni, és ez olyan játék, ami valamilyen formában mindkettejüknek jó. Rögtön körém gyűltek, és alkottunk cifra tornyokat, utakat, házakat, másik játékból is bevettük a fa házakat, fákat, autókat. Persze a tornyokat Regő mindig ledöntötte, volt is nyafogás belőle, de mondtam, hogy hiszen ez építőkocka, az a játék benne, hogy építsünk vele, úgyhogy újabbak és újabbak születtek, mindaddig, amíg Marci ki nem találta, mi az, amit nem rombol le a kisöccse.
Amin viszont meglepődtem és nagyon örültem, hogy Regőt egy ideig hogy lefoglalta a kocka! Három kockából még tornyot is épített, és rakta a kockákat a közös építményhez is. Nagyon büszke voltam rá :) Képek a közös játékunkról:



2011. január 1., szombat

Boldog új évet!

Ez a nap is eljött, immár 2011-et írunk, Regőnek ez már a harmadik éve :) Pontosan ma két éve lett pozitív az a teszt, amely az ő érkezését jelezte. Boldog új évet kívánunk mindenkinek! És köszönjük az új, immár nem karácsonyi hátteret Adrinak!
Szilveszterre meghívásunk volt kedves barátainktól, Joe-tól és Marianntól, a kisfiuk, Dominik márciusban már kétéves lesz. A képeken ennél jóval nagyobb különbség látszik a gyerekek között, Dominik simán háromévesnek is elmenne, olyan magas és nagy fiú, amit a nagy haja még csak megerősít. Igazán jó képek nem készültek, nem sikerült a fiúkat mosolygós páros képre összeterelni, mondjuk nem is igazán igyekeztünk, hogy sikerüljön :). Eredetileg ottalvós bulira szólt a meghívás, de mivel még mindig nem vagyunk teljesen egészségesek, és Regő amúgy is nehezebben szokott elaludni és rosszabbul alszik idegen helyen, inkább elmentünk délután, és azt mondtuk, meglátjuk, meddig érzi, érezzük jól magunkat. 
Regő szokásosan lassan oldódott fel, de barátságos volt, főleg, amikor észrevette, hogy van nekik való rágcsálnivaló, meg labda :) A vacsorája ma kivételesen kekszfélékből állt, amihez rengeteg vizet kért, de hát buli van :) Dominik nagyon aranyos volt vele, fejlettségben is látszik az öt és fél hónap különbség, olyan szép, szelíd mozdulatokkal simogatta, minden játékát odaadta, mondta, hogy tessék :) nagyon szépen eljátszottak, táncoltak is. :)
Körülbelül nyolc óra felé éreztük úgy, hogy lassan elég Regőnek a buliból, ahhoz képest, hogy itthon már fél nyolckor aludni szokott, nagyon jól bírta. Az autóban sem aludt el hazafelé, pedig teljesen sötét volt. Itthon is zenéltünk, táncoltunk még egy kicsit, végül apa megfürdette Regőt, és fél tízkor már ágyba is került.
Éjfél előtt pár perccel ébredt fel a szomszédok tűzijátékaira, látszott, hogy nem akart volna még, nagyon álmosan szopizott, így mentünk át az új évbe :) Visszaaludni persze nem tudott, néztük a tűzijátékot, egy félórát kinn volt velünk, aztán ahogy a szomszédok elcsendesedtek, ő is elaludt, és nem sokkal utána mi is. Így telt nálunk a szilveszter :)