A hétvégét szombat délelőttől vasárnap délutánig ismét Ságváron töltöttük a fiúkkal. Péter ilyenkor kipihen minket :) meg sokat dolgozik itthon, csinál olyasmiket, ami Regő mellett nehezebben megoldható.
Szegény Regő pont indulás előtt esett el úgy, hogy már másodszor szakította fel a száját (először pár napja egy leporellós könyvvel sikerült fejbe vágnia magát...) úgyhogy a tervezettnél kicsit később indultunk, nagy sírás, szájmosás, nyomok eltüntetése, szopi után. Elvileg ebben az időben kellett volna Regőnek aludni, de ez az út rövidnek bizonyult, az utolsó sarkon láttam nagyon elbóbiskolni, akkor meg már hiába. Azért jókedvű volt, Márknak különösen örült, hamar megtanulta mondani is, hogy Márk ("mák" vagy éppen "pák", ahogy éppen sikerült :) ). Ebédre viszont nem kért semmit, pedig a kedvenc rizses hús volt, viszont pillanatokon belül elaludt utána. Nagy sírással ébredt szegénykém, biztos voltam benne, hogy a szája fáj, mert semmi nem volt jó. Kapott Nurofent, és rá negyedórára mintha elvágták volna a sírást, evett is, és szépen játszottak. Este Márk, a nagy és okos unokatesó (aki kemény hat héttel idősebb Regőnél :D) rájött, hogy ha Marci fotelágyát kihúzzuk, remekül lehet rajta fel-le szaladgálni. Regő pedig pillanatokon belül utánozta:
A fotón Márk éppen anyukájának nyújtja a kezét, hogy megsimogassa. Ha azt kérdezik tőle, hogy szeret valakit, megy és simogatja, nagyon aranyos :) Az előző pillanatban még Regőt simogatta, de anyát nem lehet kihagyni :)
Vacsorára Regő evett egy kis lekváros kiflit, aztán fürdés és némi Marcival veszekedés után szépen elaludt. Nem is aludt rosszabbul, mint otthon, de körülbelül hajnali fél négytől az én ágyamban :) Ezer éve először fekve szoptattam éjjel, és elaludt mellettem, nem volt szívem visszatenni. Körülbelül háromhetes kora óta nem aludt velünk, olyan jó volt :)
Vasárnap reggel a fiúk együtt hintaszékeztek Mama hintaszékében:
délelőtt pedig Ancsáékkal együtt meglátogattuk Dédipapát, készültek vele közös képek is:
Dédipapa tavasszal már 84 éves lesz, és a fiúk egyetlen dédszülője. Sajnos nincs valami jól :(
Utána kisétáltunk a hajóállomásra, és megetettük a hattyúkat meg a vadkacsákat. Regő gá-gá kiáltásokkal szaladt volna a vízbe, a kenyérre pedig közölte, hogy ő is eszik :D Le is nyúlta a maradékot. Nagyon szép volt az idő, de hideg, szeles, ami a képeken ugyan nem jön le, de nem sokáig maradtunk. Amikor a hattyúk jóllaktak, a fiúk még szaladgáltak meg bújócskáztak egy kicsit a parkban, aztán indultunk hazafelé.
Otthon sokkal jobb idő volt, nem fújt a Balaton-parti szél, így még kinn maradtunk egy kicsit, és megnéztük az állatokat. Anélkül Regővel be sem lehetett volna menni a házba :) Megnéztük a tyúkokat, kacsákat és a kakast:
kerítésen át a kecskéket is, és Papa megmutatta a legkisebb gidát, őt meg is simogattuk:
és a malacokat is megnéztük, meg Bojti kutyával is játszottunk egy kicsit :) A házban ott találtuk Ágit és Gábort, azalatt érkeztek, amíg mi Siófokon voltunk. Ezen a hétvégén ünnepeltük Ági névnapját, valamint Mama és Papa 34. házassági évfordulóját. Ezeken az ünnepeken egy ideje nincs nagy buli és ajándékozás, amióta nagy a család, névnapokra csak a gyerekek kapnak ajándékot, házassági évfordulóból pedig a nagy kereket ünnepeljük majd. Sütik azért voltak :)
Ebédet most sem kért Regő, pedig megint olyan volt, amit egyébként szeret, de a délelőtti alvás most is kimaradt, valószínűleg enni is azért nem kért, szopi után pillanatokon belül elaludt, és jól is aludt. Ébredés után pedig már hamarosan indultunk haza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése