2011. január 16., vasárnap

Oroszlánok között

Ma kihasználtuk a januári tavaszt, és elmentünk a veszprémi állatkertbe Regővel. Eredetileg a budakeszi vadasparkba szerettünk volna, de épp a tavasz miatt azt gondoltuk, ott nagy lesz a sár. Látatlanban is azt mondom, jól döntöttünk. Kicsi drukk volt bennem azzal kapcsolatban, hogy talán ekkora gyerekkel még nem érdemes állatkertbe menni, és igyekeztem felkészíteni magam, hogy ne csalódjak, bár tudom, hogy Regő mind könyvben, mind élőben mennyire szereti az eddig látott állatokat: kutyát, cicát, madarakat itthon és a faluban, kecskéket, kacsákat, nyulakat Anyukáméknál. Abszolút nem volt csalódás, nagyon érdekelte minden, és úgy örült nekik! Az is kiderült, hogy direkt jó januárban állatkertbe menni. Néhány állatot ugyan a hűvösebb idő miatt nem láttunk, de így is sokkal többet,. mint amire számítottam. Más állatokat pedig még soha nem láttam ilyen aktívnak!
Na de ne szaladjunk ennyire előre, 11 óra felé indultunk el itthonról (miután Regő az elmúlt hetek legrosszabb éjszakáját produkálta, én pedig reggel egy kicsit ráhúztam az alvásra) és mire Veszprémbe értünk, még a Nap is kisütött. Az állatkert elején még babakocsival mentünk, először kacsákat, ludakat, nyulakat láttunk, majd a szemközti ketrecben majmokat:

Regő mindennek mosolygott, örült és mutogatott, amit megismert, annak mondta is a nevét, utánozta a hangját, már aminek tudta, aminek nem, azt meg betette egy általa ismert kategóriába. Eszerint az állatok vagy cicák (tigris, oroszlán, hiúz, szervál, kisebb majmok és a tengerimalacok) vagy madarak: gá-gá vagy kár-kár (ludak, hollók, ölyvek, bár a baglyot  - húhú - és a kacsát - háp-háp - is tudta), illetve volt még a kecskefélék kategóriája: szarvasok, kecskék, antilopok, lámák egyaránt a beeee névre hallgattak. A csimpánz viszont baba :) Messziről felismerte és hangos nyíííhahával köszöntötte a lovakat :)
Megint előreszaladtam, a majmok után láttunk még mangalicákat, kengurukat, több másfajta majmot - majomfajtákból láttunk a legtöbbet - aztán egetrengető oroszlánbőgést hallottunk, és arrafelé vettük az irányt. Útban a nagymacskák felé láttunk egerészölyveket, hóbaglyokat, uhukat, szervált, majd megtaláltuk az oroszlánt és a tigriseket is. Egy oroszlán volt a szabadban, néhány másik pedig egy nem látogatható épületben, aminek a tetejére felmehettünk, hogy a kinti állatokat közelebbről megnézzük. A lábunk alatt bőgtek az oroszlánok, amire a szabadban lévő társuk válaszolgatott, félelmetes volt! A talpunk alatt megremegett az épület, és a mélyről jövő morgás betöltötte a völgyet, soha nem hallottam még ilyet. A két tigris is olyan élénk volt, amilyennek én még tigrist nem láttam: játszottak, kergetőztek, néha a kerítéshez szaladtak rámorogni a hangoskodó oroszlánra. 
Regő itt igen elcsodálkozva hallgatja, mit művelnek az oroszlánok:

itt pedig Apával figyelik közelről:

Innen továbbhaladva megint apró, fürge csuklyásmajmokkal találkoztunk, akiknek nagyon szimpatikus volt Regő, valószínűleg inkább a kezében tartott keksz. A pettyes szarvasok kifutójához pedig épp etetési időben értünk, így egészen közelről nézhettük őket, ahogy a kerítéshez gyűlnek és esznek:

Némelyik Regőt is egészen közelről megnézte :) Innen a lámákhoz vezetett az utunk, ott sem volt könnyű kideríteni, ki kíváncsi jobban a másikra:

Továbbhaladva a Gulya-dombra értünk, ami nagyon tágas és most elég üres volt, egy tevecsorda legelészett ott, láttunk kistevét szopni is :) az állatsimogatóban néhány kecske és birka várt, de bemenni most nem lehetett, csak a kerítésnél barátkozni és zoocsemegével etetni. Egy kedves fiatal pár adott Regőnek pár szemet, ő pedig megetette a kecskéket. Hiába, ebben már rutinja van :)

Ez pedig örülő Regő a kecskék kerítésénél a napfényben:

A mindenféle kérődzőkkel szemben hatalmas területen egy orrszarvúcsalád él, legalábbis családnak néztük: egy nagyobb és egy kisebb felnőtt, és egy növendék. Ezek Pétert nyűgözték le leginkább, a hatalmas, nehézkesnek tűnő állatok játszottak, játékosan verekedtek, orrszarvút sem láttam még ilyen élénknek. Innen már csak a csimpánzokhoz vezetett az utunk, ezek is nagyon tetszettek Regőnek, egyiktől a másikig szaladt, és mutogatta őket. Visszafelé újra gyorsan megnéztünk majdnem mindent, ami mellett eddig elmentünk, illetve kifelé bementünk a kis hüllőházba, Regőt már nem vettem ki a babakocsiból, mert nyűgös volt, így csak egy teknősbékát látott,a  többiekhez nem ért fel. Az utolsó látványosság a ház végében elkerített kis tengerimalac-kifutó, ahonnan viszont babakocsiból is remekül be lehetett látni, mutogatni a szaladgáló, rágcsáló kis állatokat, amik természetesen cicák :)
Az autóban egy pillanat alatt elaludt Regő, és Fehérvár széléig fel sem ébredt. Remélem, ma jobb éjszakánk lesz, mert ez a kb. 40 perc volt az egész nappali alvása.
Az alkalomhoz illő hátteret köszönöm szépen Áginak

3 megjegyzés:

  1. Jó program volt :) Regő okos és nagyon édes :)
    oroszlán- mi egyszer hallottuk a debreceni állatkertben üvölteni egy hímet- míg élem nem felejtem el.Nem túlzás, még a madarak és a tücskök is elhallgattak :) Pár percig néma csend volt az állatkertben :D

    VálaszTörlés
  2. Szuper program volt, és nagyon jó időt fogtatok ki. Regő nagyon okos és még annál is aranyosabb a képeken. :)

    VálaszTörlés
  3. De jó, hogy ennyire élvezte, és nagyon tetszenek a kategorizálások :)) Bebü is ezt csinálja, bár itt csak kutyákat lát. de neki a rövid szőrű kicsi kutyák cicák, a sötétek meg macik :)
    hú, az oroszlánbőgés! én Pécsett hallottam legutóbb, de abba nekem is beleremegett a gyomrom. tök jó, hogy Regő nem ijedt meg tőle! nagyon jók a képek, s tényleg szép időtök volt.

    VálaszTörlés