Lilypie Pregnancy tickers
Lilypie - Personal pictureLilypie Second Birthday tickers
Lilypie - Personal pictureLilypie Kids Birthday tickers
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bóbita. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bóbita. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. június 27., hétfő

Videó

Itt egy link, amit Dorkától kaptam, Regő látható rajta, ahogy fürdik a Balatonban, megsimogatja Sárát, beszél is és nagyon aranyos. Végre egy videó, aminek hangja is van :) Köszi, Dorka! 

Remélem, működik!

2011. június 18., szombat

Első idei strandolás - látogatás Dorkáéknál

Csütörtökre meghívásunk volt Dorka barátnőmhöz, akit már sokszor emlegettem ezen a blogon, Bóbita (Sára) lánya Regővel egyidős, a második kislányát pedig augusztusra várja. Tavaly már voltunk a fonyódi nyaralójukban, akkor Ságvárról mentünk hozzájuk, most viszont itthonról ruccantunk le egy napra, és nagyon jól éreztük magunkat! Dorka csudacsinos kismama, Sára nagyon édes kislány lett, okos is, ügyes is, Regővel kb. egyformán fejlettek beszédben, csak persze más szavakat, kifejezéseket használnak. Érkezésünk után felfedezték a terepet, Marci segített nekik, mi kismamák meg cseresznyéztünk az árnyékban. Később lassan összeszedtük magunkat, és elsétáltunk az utca végén található étterembe, ahol tavaly is ebédeltünk. Jó kis hely, van mindenféle gyorsétel, de ráérősöknek, éhesebbeknek frissensültek is. Ettem egy hamburgert, Marci palacsintát, Regő sült krumplit, amiből Sára is kapott. Dorka vett a fiúknak fagyit, Regőnek pedig egy tölcsért, de ő is megkóstolhatta élete első fagyiját úgy, hogy a tölcsért picit belenyomogattuk Marci fagyijába. Ebéd előtt-után pedig játszótereztünk az étterem közvetlen szomszédságában lévő játszótéren.
Bóbita:

Ilyen lenne Dorka, ha két fia lenne :)

A nagy melegben jól elfáradva értünk vissza a nyaralóhoz, éppen akkor, amikor megérkezett Kriszta is Csabival és Mátéval. Ők is ebédeltek gyorsan (nekik volt ebédjük a hűtőben) majd mentünk a strandra, ami szinte a kertkapuban van.
Csabi és Máté ebédelnek:

Regőnek természetesen motorral kellett mennie, és annyira megörült, amikor a Balatont meglátta, hogy felkiáltott: víz, víz! és azon a rámpán, ahol csónakokat lehet behúzni, már ment is volna bele motorostul. Ettől nagy nehezen sikerült eltéríteni, lepakoltunk a fűre kicsit arrébb, levetkőztünk-átöltöztünk, és irány a víz. Persze Marci volt az első, mire mi a lépcsőhöz értünk, ő már csuromvizesen bukott fel s alá. Regő boldogan mutogatta a nagy vizet és a sziklákat, de két kézzel - két lábbal kapaszkodott belém, és nemigen díjazta, ha egy kicsit belelógattam. Ki akart menni, aztán megint bejönni, lépcsőn fel-le mászkálni, Máté és Csabi felfújható csónakjában csónakázni - aztán egyszer csak annyira ráérzett, hogy a majdnem legalsó lépcsőre leülve pancsolt az ott neki derékig érő vízbe, majd önállóan lemászott a tóba! Onnantól aztán ki se lehetett vinni, fel-le sétált a neki hol mellig, hol nyakig érő vízben, néha még a kezemet is elengedte. Csábítottam kifelé, hogy együnk, igyunk, motorozzon, de végül, amikor Dorkáék szóltak a partról, hogy éhesek a gyerekek, és ők visszamennek a házba, még mindig csak némi sírás árán tudtam Regőt is kihozni.


Marci sírása kicsit előbb megvolt, ugyanis ő meg darázsba lépett a füvön. Először nagyon megijedtem, hogy üvegcserépbe lépett, mert csak fogta a lábát és sírt, hogy valami nagyon szúr, fáj, de semmi nem látszott rajta, a csípés helye is csak pár perc áztatás után. Lassan csillapodott a fájdalma, már visszament fürödni is, aztán a házban kapott Krisztától Fenistilt és kalcium rágótablettát. Kicsit felduzzadt a csípés környéke estére, de más baj nem lett.
Szóval a házban még ettünk, pihentünk, a gyerekek játszottak, Sára lefeküdt aludni, aztán hat óra után lassan összeszedelődzködtem, és indultunk hazafelé. Regő, mivel se odafelé, se napközben nem aludt, szinte még Dorkáék utcájában beájult, és aludt is hazáig, sőt felébredve is nyűgös volt. Gyorsan lezavartuk a vacsit, fürdést, Marcinak a mesét, és már aludtak is. Köszönjük Dorkának a meghívást, máskor is megyünk!

2011. február 22., kedd

Játszóház a Mandula utcában

Tegnap nagyon jó kis napunk volt, Emiék és Dorkáék jöttek hozzánk látogatóba :) Emi hozta Danit és Marcipánt, Dorka Bóbitát, így amikor Marci hazajött az iskolából, öt gyerek, abból négy fiú igyekezett feje tetejére állítani a házat :) Főztem zöldbablevest, sütöttem sok-sok palacsintát, utóbbit Dorka és Bóbita segítségével, Marci és Regő összes játéka előkerült, és nagyon jól éreztük magunkat :) A többiről meséljenek a képek :)
Dorka palacsintát süt:

Ügyes kislánya segít neki:

Az ebéd egyik felvonása: két Marci, Emi, Dani és Regő. Regő levest persze nem evett, a zöldbabot nem tudom megszerettetni vele, evett egy 3/4 üveg gyümölcsös-gabonás bébiételt és egy fél túrós palacsintát, amiből a palacsinta nagy szó!


Közép-Európa legszebb férfi felsőteste (merthogy a tulajdonos jól leette az előző ruháját):

Autópályázás:

Vonatozás:


Motoros találkozó ("ízirájder, öcsém") :D

Motoros Marcipán felfedezte magát a tükörben, és nagyon tetszik neki:

Aztán felfedezte a hintát is, ki is próbálta, Regő pedig jött lökni:

Egy rajongó tekintet Danitól Marcinak:

Nagyfiúk társasoznak:

Falatozás:

Hát Téged meg becsuktak...?

Babázó, majd hirtelen kalózzá változott Bóbita:


Sok jó gyerek kis helyen is...:

Marcipán elaludt (másfél órát sikerült aludnia a hálószobában a nagy ágyon, úgy örültem neki, hogy el tudott aludni nálunk, pedig ricsaj is volt rendesen :))

A többiek golyópályáznak - Regőnek eddig nem engedtem meg, hogy az üveggolyókkal játsszon, mert féltem, hogy a szájába veszi, korábban ő nagyon mindent a szájába vevős baba volt. Mostanában talán már kezd leszokni róla, és gyönyörűen játszott az üveggolyókkal. Csak a végén vitte a szájához, de meggondolta magát, és inkább elhajította, ami nála volt :)

Aztán szereltek is:

és a végére hagytam a lényeget, íme az igazi szerelem:

Regő csak pár napja ad puszit, azt is a maga módján, a nyitott száját dugja oda az arcunkhoz, de nem ám csak úgy bármikor, hanem ha épp van kedve, és mi épp akkor kérjük. De Bóbitának nem is egyet adott, és simogatta is :) Általában nagyon szereti a babákat, Marcipánt is simogatta, de a hétvégén Márkot is, olyan aranyos :)
Gyertek máskor is, Csajok!
U.I. annak nem is szenteltem külön blogbejegyzést, hogy vasárnap végre áttört Regő 16. foga :) Remélem, a nagyőrlőkig kapunk egy jó nagy szünetet :)

2010. december 9., csütörtök

Találkozó az Ikeában és Dorkánál

Tegnap mozgalmas napunk volt. Reggel egy nagyon nyűgös összepakolás, készülődés után elindultunk Budaörsre. Útközben megálltunk Péter munkahelyénél egy puszira, aztán Agárdon szigorúan titkos üzleti ügyben, aztán már csak az Ikeánál. Három barátnőmmel, Dorkával, Emivel és Patival megbeszéltünk ott egy találkozót, mindannyian akartunk vásárolni is, így jött az ötlet. Regő Agárdon már aludt, az Ikea parkolójában is csak az ajtónyitásra ébredt fel, pedig ha megállunk, arra mindig fel szokott, de most jó mélyen aludt :)

Dorka és Bóbita (Bebü, avagy Sára) pár perccel előttünk érkeztek. Velük mentünk fel, és a lépcsővel szemben rögtön bábokkal találkoztunk, amikkel elszórakoztunk addig, amíg Emi is odaért a férjével, valamint Danival és Marcipánnal. Dani jól van, lassan oldódik fel, de a végén már puszit is adhattam az arcára :) Marcipán pedig igazi nagyfiú, magas is, nagy is, és egyedül eszik ügyesen :) Bóbita pedig egy kis mosolygós, barátságos, nagy barna szemű tünemény. Eljátszottunk a gyerekrészlegen egy ideig, aztán a kicsik megéheztek, így meglátogattuk az éttermet. Regőnek vettem gyerekmenüt: rántott csirkemellet, a panírban valamilyen gabonapehellyel, krumplipürével és egy kókuszgolyóval, amit én ettem meg itthon :) Nagyon ügyesen és sokat evett, aztán Marcipánnal egy ásványvíz mellett megbeszélték az élet dolgait:

Jókor ebédeltünk, mert amikor mi végeztünk, akkor tódult be a tömeg, de mi addigra visszamentünk játszani. Nagyon érdekes volt, hogy míg a többi gyerek mindent kipróbált a gyerekrészlegen, a berendezett gyerekszobákban, Regő lecövekelt egy kis hintaszéknél, felmászott-lemászott, hintáztatta, lelkesen kiabálta, hogy hiiiinntaa, és ragyogott az arca. Én abszolút nem vagyok az a szülő, aki mindent megvesz, ami a gyereknek megtetszik, de ezt a gyereket most látni kellett volna... nem lehetett ellenállni. 

Ezen a fotón épp nem látszik olyan jól, de hihetetlen volt a lelkesedés és a boldogság :) 
Utána azért Regő is eljátszott a gyerekbútorokkal, épített a műanyag székekből, kacagva szaladgált ki-be a kis boltíven, és segített Bóbitának kipakolni az apró plüssállatokat:
Közben megérkezett és megebédelt Pati is Rheával, aki ugyanolyan édes kis cukorbaba, mint volt :) Lassan kezdtek fáradni a gyerekek, úgyhogy gyorsan lezavartuk a vásárlást, már bömbölő Regővel álltuk végig a sort a pénztárnál, majd megpakoltam a kisautót, és továbbmentünk Dorkához, aki nagyon közel lakik az Ikeához. Ott Regő tudott kicsit pihenni, szopizni, uzsonnázott aszalt gyümölcsöt és kekszet, nekem Dorka nagyon finom kávét főzött, aztán feltérképeztük Bóbita szobáját és játékait. Volt sok csodálnivaló! Így játszottak hárman a duplóval:

Pati és Rhea:

Bóbita és a Hamlet keksz:

Egy jól sikerült fotó Regőről és rólam:

Csak a slusszkulcs hiányzik a kezéből:

Mi mindannyian együtt:
Nagyon jól éreztük magunkat, köszönjük Dorkának innen is! Máskor is megyünk :) Hazafelé Regő szinte rögtön elaludt, aludt is addig, amíg Fehérváron meg nem álltunk a nagymamájánál felvenni Marcit. Este nem kellett sokáig ringatni :)

2010. augusztus 4., szerda

Tali Orsiéknál

Na még ez a bejegyzés, és lassan behozom magamat :)
Orsi barátnőm Miskolcról Siófokon nyaral, szerencsés módon épp velünk egyidőben. Megbeszéltük jó előre, hogy kedden találkozunk, strandolást terveztünk, úgy is indultunk el Ságvárról, fürdőruhával, törölközővel. De mire odaértünk, bekergette őket a vihar, mi már a szállásukra mentünk. Dorkáék is eljöttek Fonyódról Bóbitával. Sári baba sajnos nem volt nagyon jól, bágyadt, hőemelkedéses volt, meg az összes baba érezhette a frontot, előtte egyikük sem aludt jól, Regő sikítozós kedvében volt, amitől hol egyik, hol másik kislány ijedt meg... szóval nem sikerült tökéletesen a tali, de azért nagyon jó volt találkozni, és egyébként nem sok esélyünk lett volna összehozni!
Hoztam pár képet is:
Regő csini Bóbitával:

Orsi a lányokkal:

Kis sikítozós Regőm az autóban nagyon hamar elaludt, még direkt keveregtem egy kicsit Siófokon is vele, hadd aludjon, és még itthon is folytatta a kertben:

Itthon a már hagyományosnak mondható uborkamosás következett. A hagyomány onnan ered, hogy már az öthónapos Marciról is van egy ilyen fotó hét évvel ezelőttről:

Utána pedig Regő még kipróbálta Márk bébitaxiját is, nagyon tetszett neki :)

2010. augusztus 3., kedd

Dorkánál Fonyódon

Tegnap, azaz hétfőn kaptuk magunkat Marcival és Regővel, és délelőtt némi telefonszerviz után elautóztunk Fonyódra. Dorka barátnőm, akit már emlegettem a blogon, abban a szerencsés helyzetben van, hogy a családjának van egy békebeli kis házikója Fonyódon, egy utcányira a Balatontól. A ház kertje mindig árnyékos, és a teraszon szuper babajátszótér van kialakítva. Először itt játszottunk, ismét kiderült, hogy Marci remekül elvan a különböző csörgő, zörgő, zenélő bébijátékokkal :) Bóbitát és Regőt sokkal jobban érdekli egy kiskanál, egy tojástartó, egy műanyag pohár :)


Aztán megéheztünk, és a Balaton-parton végigsétálva elmentünk egy kis térre, ahol templom és játszótér mellett egy árnyékos étterem is volt, gyorskajákkal és komolyabb ételekkel is. Marcival megebédeltünk, nagy örömére ihatott Fantát is (Dorka evett otthon). Regő addig egész jól elvolt a babakocsiban, Bóbita szabadon bóklászott, végül Regőt is kivettem és mászhatott, kavicsozhatott is.
Kukucs:
 

Kavicsozós:

Játszóterezősök:

Ennél a mászókánál tanúja voltam Bóbita első önálló lépésének! Nagyon ügyesen áll kapaszkodás nélkül, és itt egyet lépett is :)
A szép kis tér a templommal, ahol voltunk:

Miután kijátszótereztük magunkat, és a kicsik kezdtek nyűgösek lenni, egy másik utcán visszasétáltunk Dorkáékhoz. Regő el is aludt a babakocsiban, a kertben is ezt folytatta az árnyékban. Marci játszott Bóbitával, én kávéztam, kipihentük a meleget, aztán lassan indultunk haza, mármint Ságvárra. Ide közben megérkeztek a nővéremék, Bence már tűkön ülve várta Marcit, és belevetették magukat a homokba.

Márk és Regő is örültek egymásnak:

És végül egy vidám Ancsáról és Márkról: