2010. december 27., hétfő

Beteges karácsony

Mármint nem a karácsony volt beteges, hanem mi... :) Regőről már írtam, ő szerencsére karácsonyra már lázas nem volt, csak nagyon taknyos és köhögős, apránként mászik ki belőle, ami nem könnyű úgy, hogy Marika néni is beteg, és 23-án este Péter is ágynak esett hirtelen magas lázzal, hidegrázással. Ő csak ma jutott el orvoshoz, ugyanazzal küzd ő is, na de ne szaladjunk ennyire a dolgok elébe.
Szóval 24-én reggel nagyon világvége-érzésem volt, már láttam, ahogy egyik betegtől a másikig szaladok, nem lesz befaragva a talpba a karácsonyfa, nem lesz időm, módom egyedül mindent megcsinálni, és este majd sírdogálok a betegeim meg a vacsora romjai felett. Aztán minden sokkal jobban sikerült, mint ahogy reggel borúsan láttam :). Péter ugyan gyakorlatilag átaludta a napot, de ebédelni, ajándékozni és gyertyát gyújtani, meg vacsorázni lázasan is felkelt, Marika néni aznap egész jól volt, Regő pedig egy tündér. Lett ebéd, vacsora, torta, ajándék, fa és minden, ami kell :)
A fát Regő délutáni alvása alatt díszítettem fel, és ő nagyon ügyesen pont addig aludt, ameddig kellett. Gyorsan átöltöztem, felébresztettem Pétert, ő szólt az anyukájának is, addig én Regőt öltöztettem csinibe, és a gyerekszobában játszottam vele, amíg meg nem hallottuk kintről a csengőszót. Csak a karácsonyfa fényei égtek, és Regő csak nézett, ahogy kifelé jöttem vele, hogy itt meg mi történt? :) Nagyon komoly volt egy ideig, csak lesett egyikünkről másikunkra, aztán a fára, ahogy letettem is, az érdekelte legjobban.

Szerinte a fán labdák és kekszek vannak, ja meg lámpák :) Aztán körberaktuk csomagokkal, és még mindig csak nézett, mit is akarunk mi tőle? :) Elkezdtem neki feltépni a papírokat, és így lassan rájött a lényegre.

Sok mindent kapott, csupa szép és jó játékot és könyvet: húzható kiskocsit építőkockákkal, hangszerkészletet, egy másik húzható játékot, ami leginkább egy szekérre hasonlít, és a rakománya formabedobó, négy könyvet, az egyikben cd is volt, és Emi barátnőméktől egy kis ceruzatartó készletet, hogy mielőbb megtanuljon rajzolni :) A legnagyobb sikere a hangszereknek volt. Van közte, amihez még nőnie kell, például szájharmonikázni vagy a triangulumot szépen, pontosan ütni még nyilván nem tudja, dühöngött is kicsit, hogy nem sikerül, de amikor apja megmutatta neki, hogy a csörgődobot hogy kell ütni, azt a boldogságot látni kellett volna. Zenélt, forgott, táncolt :)

Gyorsan eltelt az idő játékkal és zenével a vacsoráig, Regő "ünnepi" vacsorája a déli krumplileves volt, nagyon nincs étvágya most betegen. Fürdés után az éjszaka szerencsére jól telt, talán már aznap éjjel nem is kellett neki orrot szívni.
A karácsony első napja nyugodtan - és betegesen - telt. Apa és fia úgy tudtak kicsit együtt játszani, hogy Péter feküdt, Regő pedig keresztülmászkált rajta, és odavitt egy-egy játékot, könyvet. Szerencsére mindketten nagyokat tudtak aludni, azzal is gyógyulnak. Valamivel dél előtt hazajött Marci, és vele is kibontogattuk az ajándékait, ez már nem volt olyan ünnepélyes, mint a szenteste, de azért volt öröm! Marci kapott egy műanyag bobot, amit Regő rögtön ki is próbált, szerinte hinta:

Aztán társasoztak is, Regő szerint a táblás társasjátékok kipróbálásának ideális módja, ha az ember ráül a táblára, és ott veszi szemügyre a játék apró részeit:

Délután jött a már említett nagy alvás, ami alatt Marcival elkezdtünk filmet nézni, a végére már Regő is csatlakozott újra. Nagyon örült Marcinak, végre újra együtt fürödhettek, és az esti meseolvasásból is kivehette a részét.
26-án mentünk Anyukámékhoz, ahol hagyományosan ilyenkor jön össze a család apraja-nagyja. Most sajnos mindenféle változások léptek érvénybe: Péter nem jött, mert reggel még lázas volt. Mi is csak egy napra mentünk, mert apát se akartuk hosszabban itthon hagyni, meg a többieket sem akartuk megfertőzni. Ágiék is elutaztak már 26-án, és Dédipapa se jött most, hasonló okokból, mint mi, ő sem volt jól. Azért a többiekkel megajándékoztuk egymást, együtt voltunk, a gyerekek is jól elvoltak. Regővel nem volt könnyű, az autóban az utolsó tíz percre szenderedett el, így muszáj volt felébreszteni érkezéskor, nyűgös is volt, beteg is, nagyon kis ölbebaba. Ajándékozáskor végig aranyosan ült az ölemben és nézegette, miket kapott: egy golyóhúzogatót, egy húzható, kerekes kis kutyát és egy nagy vödör fa építőkockát. A golyóhúzogató különösen lenyűgözte, aztán azért Márkkal is játszottak egy kicsit a földön.

Ebédre ügyesen ette Mama finom húslevesét és sajtos húsát rizzsel, napok óta nem evett ennyit. Aztán egy rövidet aludtak Márkkal egy szobában, hogy a másikban a nagyok tudjanak játszani. Alvás után nem sokkal aztán hazaindultunk, mert megint kezdődött a nyűgösség, persze a kocsiban alvás megint nem volt, de a hazaérésnek nagyon örült Regő, megmutatta az új játékait Apának és Mamának. Marci ott maradt pár napra Ságváron, hadd játsszanak a szuper új játékaikkal Bencével, és hát ő az egyetlen, aki nem beteg most köztünk.

2 megjegyzés:

  1. Sajnálom, hogy ez a karácsony nem sikerült túl jól, jövőre betegségmentes ünnepeket kívánok!

    VálaszTörlés
  2. Még így betegen is jól sikerült ez a karácsony! Remélem, már meggyógyult mindenki. :)

    VálaszTörlés