Lilypie Pregnancy tickers
Lilypie - Personal pictureLilypie Second Birthday tickers
Lilypie - Personal pictureLilypie Kids Birthday tickers

2010. augusztus 17., kedd

Játékra hívó

Játszani jó! Még így felnőttkorban is.


Így mikor Pati blogját nézegettem és észrevettem a felhívást, azonnal jelentkeztem.
http://patriciavilaga.blogspot.com


A szabályokról:
1.Bárki játszhat, akinek blogja van.
2. Az első három ember, aki kommentet ír erre a bejegyzésre, ajándékot fog kapni tőlem, melyet saját magam készítek.
3. Ezt az ajándékot az elkövetkező 365 napon belül el fogom juttatni hozzátok.
4. Cserébe előre kell fizetni, úgy, hogy ezt a felhívást meghirdetitek a saját blogotokban.
Akinek kedve van jelentkezzen!  Mert játszani jó! :-)))

2010. augusztus 15., vasárnap

Azért csak találtam pár képet :)

Marcival fürdős:

Reggel pizsamában számítógépezős:

Kerry kutyával barátkozós Joe-éknál (Dominikról sajnos csak olyan kép sikerült, amin csak a feje búbja látszik):

Mindennapok

A mindennapjaink a kert jegyében telnek, és sajnos - a nyaralási fotókat kivéve - nemigen fotóztam Regő 12. hónapját, pedig mindjárt vége. Mióta hazajöttünk, gyakorlatilag befőzök, aszalok és hasonlókkal töltöm ki a napot. Ja meg az úszó EB! Regő megtanult szurkolni, édesen emeli a magasba mindkét kezét, ha azt mondjuk neki, hogy góóóól! Igaz, ennek kevés köze van az úszó eb-hez, inkább egy kerti focizáshoz Marcival, amikor is ő volt a lelkes közönség egy takarón ülve, tényleg figyelt, nem mászott el, utánozott, tapsolt és emelte a karjait :) Nagyon aranyos. Ezt a karemelést talán arra is használja, hogy vegyük ki az etetőszékből, nem jöttem rá még, hogy csak szórakoztatja, vagy tényleg ez a szándéka vele, de meglehetősen gyakran csinálja ott.
Sok programunk nem volt a nyaralás óta, vásárolni mentünk be többször a városba, általában Regővel, egyszer nélküle, mert Marcinak mindjárt kezdődik az iskola, cipőt, pólót, írószereket, tisztasági csomagot vettünk. Együtt szedtük le a kertben a körtét. Pénteken voltunk a belvárosban nagyot sétálni - oda se vittem fényképezőgépet... - könyvesboltban, pékségben jártunk, megnéztünk néhány szökőkutat, a Török udvart, mert az szerepel a Monopolyban, és így Marci láthatta élőben, aztán játszótereztünk, amíg Péter végzett az elintéznivalóival. Aztán Marcit elvittük az apukájához.
Szombaton autóztunk egy rövidet, Berhidára mentünk anyukámék boltjába tésztát beszerezni, onnan pedig Csákberénybe a barátainkhoz egy rövid látogatásra. Az ő kisfiuk, Dominik 17 hónapos, szalad, nagyon nagy és ügyes. Regő barátkozott vele, de inkább a kutyájukkal. Erről majd hozok képeket! A vasárnapot pedig itthon töltjük, holnapra tervezünk majd még egy kirándulást.

Lecseréltem fent a vonalzókat, köszönöm őket Áginak ismét!

2010. augusztus 9., hétfő

Megint új háttér

Vészesen közeledik Regő első születésnapja :) Ebből az alkalomból hátteret cseréltem, köszönöm szépen Áginak! A vonalzókat is le akarom cserélni lassan :)

2010. augusztus 6., péntek

Stefánia fesztivál

Siófokon tavaly óta rendezik meg a Stefánia fesztivált Stefánia hercegnő emlékére, aki Rudolf trónörökös felesége volt, nagyon szerette Magyarországot, a trónörökös halála után második férje egy magyar gróf volt, sok időt töltött itt, és így kitalálták ezt a fesztivált, hogy csalogassa a turistákat.
Csalogatja is, és nem véletlenül, mert tényleg nagyon szép és jó rendezvény. Stefánia (Götz Anna színésznő) nosztalgiavonattal, gőzmozdonnyal érkezett Budapestről. Mi erről lekéstünk, de Ancsa, Bence és Márk látták. Mi viszont a hajóállomáson álltunk meg, és onnan visszafelé sétálva láttuk a hercegnőt a hintójában, a velocipédek, gólyalábasok, hagyományőrző tűzoltók, rezesbanda, omnibusz, veterán autók felvonulását.

A Rózsakertben felállított színpadig vonultak, ott ünnepélyes megnyitó következett, majd a gólyalábasok előadása, amit az első sorból néztünk, és tényleg nagyon szórakoztató volt. Regő is csodálkozva nézte, meg lesett rám, amikor mindenki tapsolt. Bencét pedig a műsor végén még meg is forgatta az egyik langaléta!

Aztán megnéztük a huszárokat, a rezesbandát, majd a park füves részén felállított békebeli vurstliba mentünk. Ez is szebb volt, mint máshol, gyönyörű festett, régi körhinta, lovakkal és szekerekkel, mint gyerekkorunkban, láncos körhinta, dobozdobáló és horgászás szép fajáték-nyereményekkel. Marci és Bence is horgásztak maguknak is játékot, és a kistestvéreiknek is tologatható fajátékot :)


A vurstli után három fiúval megnéztük a kézműves vásárt is. Ott is csupa szépséget láttunk, és ilyennel még nem találkoztam, több mindent ki is lehetett próbálni, kovácsolást, faragást, a fiúk segítettek egy nagy szobrot faragni.

Innen már indultunk haza, megint kellemesen eltöltöttünk egy délutánt, jól tette Siófok, hogy kitalálta ezt a fesztivált :) Ja, és az autó felé tartva még találkoztunk egy matrózzal is :)

Videó

Nem vagyok egy nagy videófeltöltögetős, nekünk nem is tud videózni a kameránk, de a tesóm nagyon aranyos videót csinált Regőről és Márkról :)

2010. augusztus 4., szerda

Kalandpark helyett

Ma a zamárdi kalandparkba szerettünk volna menni. El is indultunk, sőt oda is értünk, beálltunk a sorba, ami nem mozdult... majd jött a hír a sor elejéről, hogy elfogyott a felszerelés, sisak, heveder, mert annyian vannak benn, két órát várni kell. Hát, erre mi nem voltunk hajlandók, úgyhogy visszafordultunk, és az útközben látott széplak-felsői kis vidámparkba mentünk helyette. Ez már gyerekkorunkban is ott volt, Donnert vidámparknak hívták az üzemeltetőjéről, kellemesen meglepett, hogy most is az ő nevéről kaptuk a számlát. Gyerekeknek való kis játékok voltak, dodzsem, ringlispíl, kisvonat, levegőbe emelős játék, ugrálóvár. Marci és Bence nagyon élvezték, a kicsik meg babakocsiztak, másztak a fűben, és egy kicsit az ugrálóvár sima részén is.

Innen visszamentünk Siófokra, a Kórházdombra. Ez régesrégen temető volt, gyerekkorunkban egy kopár domb a kórház mellett, itt volt az uszoda, amíg össze nem omlott, meg szánkódombnak lehetett használni, és egy kitaposott ösvény vezetett keresztül rajta, ahogy a felette lakóknak alkalmas volt átvágni rajta a belváros felé.
Most az ösvény helyett térköves, korlátos kis sétaút van kandeláberekkel, fiatal fák, virágok, rendben tartptt, parkosított domb, a tetején az új trianoni emlékmű és egy tágas fa játszótér. Marcin és Bencén kívül volt ott még három-négy hasonló korú kisfiú és egy bácsi egy nagyon barátságos kutyussal, rögtön megbarátkoztak, kergetőztek, futóversenyt szerveztem magukból, a kicsik meg fűben másztak, hintáztak, és a kutyával ők is ismerkedtek.
A trianoni emlékmű:

Játszóterezés:

Regő úgy tűnik, szeret hintázni :)

Tali Orsiéknál

Na még ez a bejegyzés, és lassan behozom magamat :)
Orsi barátnőm Miskolcról Siófokon nyaral, szerencsés módon épp velünk egyidőben. Megbeszéltük jó előre, hogy kedden találkozunk, strandolást terveztünk, úgy is indultunk el Ságvárról, fürdőruhával, törölközővel. De mire odaértünk, bekergette őket a vihar, mi már a szállásukra mentünk. Dorkáék is eljöttek Fonyódról Bóbitával. Sári baba sajnos nem volt nagyon jól, bágyadt, hőemelkedéses volt, meg az összes baba érezhette a frontot, előtte egyikük sem aludt jól, Regő sikítozós kedvében volt, amitől hol egyik, hol másik kislány ijedt meg... szóval nem sikerült tökéletesen a tali, de azért nagyon jó volt találkozni, és egyébként nem sok esélyünk lett volna összehozni!
Hoztam pár képet is:
Regő csini Bóbitával:

Orsi a lányokkal:

Kis sikítozós Regőm az autóban nagyon hamar elaludt, még direkt keveregtem egy kicsit Siófokon is vele, hadd aludjon, és még itthon is folytatta a kertben:

Itthon a már hagyományosnak mondható uborkamosás következett. A hagyomány onnan ered, hogy már az öthónapos Marciról is van egy ilyen fotó hét évvel ezelőttről:

Utána pedig Regő még kipróbálta Márk bébitaxiját is, nagyon tetszett neki :)

2010. augusztus 3., kedd

Dorkánál Fonyódon

Tegnap, azaz hétfőn kaptuk magunkat Marcival és Regővel, és délelőtt némi telefonszerviz után elautóztunk Fonyódra. Dorka barátnőm, akit már emlegettem a blogon, abban a szerencsés helyzetben van, hogy a családjának van egy békebeli kis házikója Fonyódon, egy utcányira a Balatontól. A ház kertje mindig árnyékos, és a teraszon szuper babajátszótér van kialakítva. Először itt játszottunk, ismét kiderült, hogy Marci remekül elvan a különböző csörgő, zörgő, zenélő bébijátékokkal :) Bóbitát és Regőt sokkal jobban érdekli egy kiskanál, egy tojástartó, egy műanyag pohár :)


Aztán megéheztünk, és a Balaton-parton végigsétálva elmentünk egy kis térre, ahol templom és játszótér mellett egy árnyékos étterem is volt, gyorskajákkal és komolyabb ételekkel is. Marcival megebédeltünk, nagy örömére ihatott Fantát is (Dorka evett otthon). Regő addig egész jól elvolt a babakocsiban, Bóbita szabadon bóklászott, végül Regőt is kivettem és mászhatott, kavicsozhatott is.
Kukucs:
 

Kavicsozós:

Játszóterezősök:

Ennél a mászókánál tanúja voltam Bóbita első önálló lépésének! Nagyon ügyesen áll kapaszkodás nélkül, és itt egyet lépett is :)
A szép kis tér a templommal, ahol voltunk:

Miután kijátszótereztük magunkat, és a kicsik kezdtek nyűgösek lenni, egy másik utcán visszasétáltunk Dorkáékhoz. Regő el is aludt a babakocsiban, a kertben is ezt folytatta az árnyékban. Marci játszott Bóbitával, én kávéztam, kipihentük a meleget, aztán lassan indultunk haza, mármint Ságvárra. Ide közben megérkeztek a nővéremék, Bence már tűkön ülve várta Marcit, és belevetették magukat a homokba.

Márk és Regő is örültek egymásnak:

És végül egy vidám Ancsáról és Márkról:


Siófok

Aki még nem tudná kedves olvasóim közül, annak most mondom, hogy eredetileg én siófoki lyány lennék ám. Ott nőttem fel, és nagyon szerettem. A szüleim 2006-ban költöztek Ságvárra, itt aztán igazi falusi életet élnek, baromfit, nyulat, csüngőhasú malacot tartanak, és főleg sok kecskét, a tejből pedig sajtot készítenek. A nap első felében csak itthon voltunk, Marcival társasoztunk, Regővel megnéztük az állatokat: 
 

Délután, miután Regő aludt, bementünk a gyerekekkel Siófokra sétálni, fagyizni, nézelődni, játszóterezni. A következő képeket látható gyönyörű parkot ma Jókai parknak hívják - már jó pár éve így van ez, régebbi siófokiak tudják, hogy olyan húsz éve még Dimitrov park volt a neve. Akkor is szép volt, hatalmas fenyőkkel, kavicsos sétautakkal, egy faragott fa játszótérrel és néhány régi műemlékkel. Azóta viszont gyönyörűen felújították! Vannak fiatal fák, új sétautak, de sok megmaradt a régi kavicsosakból is. Építettek két játszóteret a park két végében, és egy gyönyörű japánkertet is kis tóval, fahíddal. Sétáltunk itt is, és a tóparti Rózsakertben, fagyiztunk, megnéztük a hajóállomáson a hajókat, és végül játszótereztünk, sok szöveg után íme a képek:
Marci és Regő a japánkerti tó partján:
 

Pagoda:

A Balaton a Rózsakertből, és Marci, akit kifogtak a balatoni halászok:
 

Marci Krúdy Gyulával a postakocsiban:
 

Játszótéren:
 
 


És hogy milyen szép és jó a parkban: