Kirándultunk a Bakonyban

Hetek óta csodáljuk, hogy micsoda gyönyörű november van, el kellene menni kirándulni, mert ez már az utolsó ilyen hétvége lesz. De a következő már tényleg az utolsó, használjuk ki! Addig-addig, amíg végül ma reggel felkerekedtünk, és tettünk egy szép autós-gyalogos kirándulást a Bakonyba.

Először Zircre mentünk, Regő egy órát aludt az autóban, így a délelőtti alvása, ha rövidebb is volt, mint szokott, de mégiscsak megvolt. A zirci arborétum utolsó nyitvatartási napja volt ma, jót sétáltunk benne, Regő főleg babakocsiban és kicsit kézben, csak egy egész picit sétált gyalog, álmos volt még. Nagyon szép az arborétum, nem nagyon nagy, és egyes részei most felújítás, karbantartás miatt le is vannak zárva, láttunk is munkagépeket, Regőnek tetszettek, berregett nekik :) Ami még nagy siker volt: az arborétumban gyerekek részére felállított, három nagy kockából álló ismeretterjesztő táblák, a felső kockán négy állat, az alatta lévőkön szövegek, amelyeket össze kell forgatni a hozzájuk illő állattal. Regő is bőszen forgatta a mókust, a cickányt, a sünt:

Ezután tovább indultunk Bakonybél felé. Lassan dél felé járt az idő, és eredetileg csak ennyire terveztem a kirándulást, úgyhogy ebédet nem is hoztam, csak némi kis éhenhalás elleni elemózsiát, viszont az idő annyira szép volt, hogy egyszerűen nem lehetett hazamenni. Így először átrohantunk Bakonybélen, egészen Pápáig, ahol találtunk nyitva tartó élelmiszerüzletet, vásároltunk bébiételt és magunknak is ezt-azt, meg is ebédeltünk a parkolóban, és immár kényelmesebben visszaautóztunk Bakonybélbe. Itt az Erdők Házát néztük meg először, ez egy erdészeti, vadászati, illetve a Bakony élővilágáról szóló kiállítás egy felújított parasztházban és magtárban. Regőt lenyűgözték a kitömött állatok, kicsit megengedtem neki, hogy megsimogassa a vidrát, a sast, az őzet pedig kurjongatva, lelkesen mutogatta :)

Ügyesen megmászta a múzeum lépcsőit is, és szaladgált anyától apáig a fényes fapadlón :). Miután mindent megnéztünk, megkérdeztük a jegypénztáros házaspárt, hogy milyen közeli, babakocsival is járható gyalogos úticélt tudnak ajánlani Bakonybélből kiindulva, ahonnan még sötétedésig meg tudunk fordulni. A Borostyán-kutat (Szent-kutat) ajánlották, ahova a faluból körülbelül negyedórás sétával el is jutottunk. Gyönyörű, különleges hangulatú hely: egy forrás mellé épült ősi kápolna romjaira épült újabb kápolna,  ahol  Szent Gellért is élt remeteként, egy kálvária, a forrásból duzzasztott kis tó, a forrás maga szépen kiépítve, a sziklában Mária-szobor, a tóparton Szent Gellért-szobor, és valami különleges hangulat, energia lebegi be a helyet, mint amilyet például Dobogókőn is érezhet az arra fogékony kiránduló. Regő is rögtön megérezhette, mert annyira lelkes volt, mosolygott, kurjongatott, szaladgált, mindent meg akart nézni, nagyon ügyes és kíváncsi volt. Megnéztük a tavat, a patakot, a forrás partját, felmásztunk a Mária-szoborhoz, bekukucskáltunk a kápolnába is, kicsit még labdát is kergettünk.

Persze el is fáradt a nagy lelkesedésben. Még visszasétáltunk a faluba, megnéztük a templomot is, de utána, amikor visszaültünk az autóba, hamar el is aludt.

Innen már csak hazafelé tartottunk, gyönyörűséges naplementében, két kis kerülővel. Zircről tértünk ki Borzavár felé, mert ettől a falutól nem messze található Szépalmapuszta és a hasonló nevű hotel, gyönyörű a hely és az odavezető út is. Péter egyszer töltött itt egy napot csapatépítő tréningen, hát, most már én is szeretnék eljönni ide egy hétvégére :) Itt is van arborétum, lovarda, közel a Kőris-hegy, és több turistaút is érinti a helyet. Nem szálltunk ki, Regő már aludt. A másik kitérő a nemrég nyílt fehérvári Burger King étterem volt, ahova a nyitás óta el szerettem volna menni. Nem vagyunk nagy gyorsétterem-járók, de szerettem volna kipróbálni, és most jó alkalom volt: nem volt nagyon késő, éhesek is voltunk, és itt gyorsan adnak enni. Regő is kapott egy kis sült krumplit, mondtam is neki, hogy ennyit az egészséges táplálkozásodról, kisfiam :) Szépen ült mellettem a nagy, fotelszerű széken, de amikor végre innen is - most már tényleg - hazaindultunk, már nyűgös volt és fáradt, úgyhogy hazáig énekeltünk neki Péterrel. Itthon aztán elmeséltük a mamának, milyen szép napunk volt, gyors vacsora, fürdés, szopi, és irány az ágy :)