Beszélőke

Na ez az, ami mostanában Regőnek nagyon megy. Már van olyan, amikor rendesen lehet vele szóban kommunikálni, és ő is szóban válaszol. Sok szót utánoz, és ezek lassan átmennek rendszeres használatba is. Próbálom összegyűjteni, miket mond már:

• apa, anya (aja), mama, papa, baba, Mák (Márk), dédi, néni, bácsi (bákk), Bátor (Báta). Marcit még nem mond, de már láttam próbálkozást, és babatalin Nikit és Blankát is mondott, sőt Regőt is.
• cica, béka, birka (bíííka), csacsi. A többi állatot utánzással mondja: a kutya még mindig csukott szájú u-u, a madarak különféle szempontos szerint csoportosítva vagy gá-gá, vagy kár-kár, esetleg koko (tyúk) névre hallgatnak, illetve amióta Csabrendeken egyszerre látta és hallotta a kakast kukorékolni, azóta a kakas kukú. A kacsa háp-háp, másféle madár azt hiszem, nincs, ezeket használja galambokra, énekes- és vadmadarakra is hasonlóság szerint. De vannak még birka-és kecskefélék (be-be) tehén (bú), de a tehenet már ki is mondta egyszer) a párduc, tigris, oroszlán nála cica. Mondja, hogy fű, fa, és a virág valami gigág, gág-féleség.
• igen (ige), még, ne, de, kösz, haza. Határozott nemet még nem mond, és remélem, jelent valamit, hogy igent előbb mondott, mint nemet :) A kösz pedig nagyon vicces, rendesen megköszön dolgokat, spontán megköszönte a múltkor, hogy felemeltem ide a géphez, vagy az ételt, amit elé tettem. Kérésre a még szót használja, bár a múltkor egyszer mondta, hogy "kéjek cici" :) A hazát akkor mondja, ha Mamától át akar jönni, vagy ha az előszobából be akar jönni a lakásba, megy az ajtóhoz, és mondja, hogy haza :)
• eszek, inni (vagy az örök "gák"), víz, tészta (títa), cici :)
• kokka (kocka) baba (labda is, baba is), az autóra érdekes külön szava van, ami körülbelül úgy hangzik, hogy "bűák", ez valahogy a berregésből jött, egy k végződést pedig sok szó végére odatesz, mintegy nyomatékosítva. Motorra, más járművekre is ezt használja. Mondja a könyvet is (kö).
• pő-pő a cipő, zokni, harisnya, és a nadrágra is van valamiféle próbálkozása. A testrészeket csak tudom, hogy tudja, de nem mutatja, és csak a lábát mondja (bába).

Nagyon aranyos kis gyerekszáj-történetek, beszélgetések is kialakulnak most már, de ezek még nagyon kis kezdetlegesek ahhoz, hogy blogbejegyzés legyen belőlük, inkább csak nekünk viccesek, aranyosak. De olyan aranyos, értelmes már. Tegnap például Levente Pétert hallgattunk, énekelte, hogy "lassan megy a csigabiga", mire Regő odahozta a csiga ujjbábot, hogy másszon. Vagy ezek a kis beszélgetések kézzel-lábbal és egyre inkább szavakkal: gyümölcsöt akartam neki adni tízóraira, de látta a sajtot a pulton, amit főzéshez használtam, és addig mutogatott, amíg megkérdeztem, sajtot kérsz? És válaszolt, "ige". :)

Ezenfelül megy a halandzsázás egész nap, mintha idegen nyelven szónokolna, elkezdi azzal, hogy anya vagy apa, és hosszas mondatokat mond vesszőkkel, szünetekkel, gesztikulálva, a végén leviszi a hangsúlyt és jelentőségteljesen vár, hogy mit szólunk mi ennyi bölcsességhez :)