2011. március 25., péntek

Egy nehéz nap éjszakája

Tegnap dolgos napunk volt, meg hisztis is, meg nagyot sétálós, motorozós, kint játszós. Úgy kezdődött, hogy reggel elkísértük Marcit iskolába, elmentünk boltba, hazafelé vettünk Juliska nénitől tojást és megnéztük a tyúkokat. Mostanában itt szoktam kivenni Regőt a babakocsiból, ez még a hazaút eleje, az iskola utcájának a sarka, itt megnézi a tyúkokat, aztán sétál szépen haza. Persze legalább kétszer annyi ideig tart így az út, minden követ, kutyát, kerítést megnézünk, tervezek egy külön posztot erről a reggeli sétáról, fotókkal.
Itthon aztán Regőnek fel kellett próbálnia Marci papucsát, megnézni, hátha jó már rá a 33-as papucs, de még egy kicsit nagy lesz :)

Miután így túl voltunk a papucspróbán, ebédet főztünk, én zöldbabfőzeléket, Regő pedig valami nagyon finom, bonyolult ételt, amihez sok-sok edényre volt szüksége:
Amikor ezzel is készen voltunk, megebédeltünk, utána pedig kitakarítottuk a fürdőszobát. Ekkorra már Marci is hazajött az iskolából, hárman együtt dolgoztunk:
 
Ezzel be is fejeződött nálunk mára a gyerekmunka, persze nagy átöltözés és "anya utálok öltözni, ne öltöztess ááát" típusú hiszti lett belőle, de amikor végül kimentünk a kertbe, Regő azt hiszem, megbocsátott nekem :) Bátorral is játszottunk, ő viszont kiszökött az utcára, így mi is mentünk utána, aminek több következménye lett. Egyrészt el kellett menni a sarokig Margit nénivel beszélgetni és az ő két kis méregzsák, ugatós kutyusával barátkozni. Aztán találkoztunk az utcánkban lakó Mirával, aki anyukájával és kistesójával, Lilivel az óvodából jött hazafelé. Regő persze rögtön ment barátkozni, ami egészen addig eltartott, amíg Marci bent kész lett a leckéjével, és jött ő is utánunk. Az utcán fel-le kergetőzésből, motorozásból az lett, hogy eljutottunk a focipályára, Marci hazaszaladt egy labdáért, és csetlettek-botlottak a magas fűben, labdáztak, a pálya ferde széléről gurultak, csúszkáltak lefelé:
Regő már szombaton lezúzta az orra-szája oldalsó részét Salföldön, most meg még az utcán egy orra bukással az orra hegyét is sikerült neki, úgyhogy most úgy néz ki, mint egy kis harci sérült:
Miután így kidolgozták és kijátszották magukat, azt gondoltam, esetleg megint átalussza Regő az éjszakát, lassan jó lenne, ha rendszeressé válna ez így 19 hónaposan. Az elalvással nem is volt gond, de az átalvás nem ment... már 10 óra felé fenn volt Regő, és míg máskor csak félálomban szopizik és visszaalszik, most valahogy nagyon megébredt, mindent csinált, szaladgált a nappaliban, vigyorgott az apjának, enni kért volna, míg végül valamikor éjfél előtt sikerült elaltatnom, hogy olyan három órával később újra felébredjen. Akkor már csak a karomban bóbiskolt és szopizott, de most sem engedett el egy órán át :) Ez volt a nehéz nap éjszakája :)

1 megjegyzés:

  1. Szegény kicsi Regő, jól lehorzsolta a kis arcát! :( De elmúlik hamar. Jó kis napotok volt, nem unatkoztatok, az már biztos! Drukkolok az éjszaka átalvásáért, most már lassan eljön az is.

    VálaszTörlés