2011. április 12., kedd

Dédipapa elment

Ma reggel 8:10-kor csendesen elaludt a kórházban. Elment a hajóval Mama után, aki már tíz éve előrement, és biztosan nagyon hiányoztak egymásnak. Megölelgettem Regőt, mondtam neki, és ő is mondta, hogy dédi, dédi, de nevetett, persze nem érti még, miért is szomorúak ilyenkor az emberek. És lehet, hogy neki van igaza. Dédipapának biztosan nagyon jó ott, ahol most van. 

Csak én vagyok szomorú, mert nem lesz a gyerekeimnek már Dédipapájuk... Isten veled - vagy inkább a viszontlátásra, Papa!

8 megjegyzés:

  1. Őszinte részvétem!
    Mennyire hasonlít Rá Marci! Örökké ott él köztetek! Mosolyogva gondolj Rá, ahogy Regő!

    VálaszTörlés
  2. Szabó Magda: Elégia

    Tudom, hogy meghaltál, de nem hiszem,
    még ma sem értem én;
    hogy pár kavics mindörökre bezárhat,
    hogy föld alatt a hazád és a házad,
    ugyan hogy érteném.

    VálaszTörlés
  3. Részvétem! Nyugodjon békében a lelke, mielőbbi vigaszt nektek!

    VálaszTörlés
  4. Sajnálom, olyan nagy szeretettel írtál Róla múltkor!

    VálaszTörlés
  5. Timi, nagyon sok szeretettel gondolok rátok, ahogyan szerettétek, olyan szép halála volt. Remélem, hamar eljön az az idő, hogy te is mosolyogni fogsz, ha rá gondolsz, vagy valaki a nevét említi!

    VálaszTörlés
  6. Mindenkinek köszönöm, nagyon aranyosak vagytok, Lányok! Ölelés :)

    VálaszTörlés
  7. Őszinte részvétem nektek és hiszem, hogy ez az egész dolog csak nekünk, ittmaradottaknak szomorú, a dédipapátok már igenis jó helyen van, boldog, mert találkozott a korábban eltávozott szeretteivel és onnan fentről egyel több vigyázó szempár tekint rátok.

    VálaszTörlés