Eljött Regő első igazi húsvétja :) Amikor már nemcsak babakocsiból figyeli az eseményeket, hanem maga is részt vesz a tojásgyűjtésben, mondja, hogy nyuszi, és látványosan örül mindennek, nagy örömet szerezve ezzel szüleinek és a húsvéti nyúlnak :) Aki hozzánk már szombat reggel ellátogat, mert tudja, hogy utána nem leszünk itthon, sőt Marci haza se jön, erre pedig minden rendes húsvéti nyúl tekintettel van. Így aztán szombat hajnalban mi ketten Péterrel elmentünk a piacra, hogy vegyünk mindenféle friss finomságot a sonkához-tojáshoz, és mire visszaértünk, meglepetés várt a fűben :) A gyerekek még aludtak, de amikor felébredtek, gyors öltözés után kimentünk megnézni, mit találunk. Volt ott piros tojás, könyv, édesség, Regőnek fűnyíró, Marcinak roller:
Reggeli után összepakoltunk, és indultunk is Mamáékhoz. Gyönyörű idő volt, a fiúk rögtön kiszabadultak a kertbe, Regő folyton Márkot kereste. Olyan okos, hogy bár két-három hete volt ott, mégis tudja, hogy Márknak ott kéne lennie valahol, és mondja is :) Ágiék már ott voltak, hamar megérkeztek Ancsáék is, volt nagy öröm :) Aztán Regő nemcsak Márkot, de Bencét, Ágit, Ancsát is megtanult mondani, és Marci neve is, ami eddig inkább Pacinak hangzott, sokat csiszolódott ezen a hétvégén.
Regőke hamar elfáradt, megéhezett, így őt fél 12 körül lefektettem aludni. Egy nagyon szomorú mozzanat volt az ünnepben: elsírtam magam, amikor megszámoltuk, hány emberre kell teríteni... idén eggyel kevesebbre kellett... :( Ebéd után mi is pihentünk egyet, és délután Ságvárra is megérkezett a nyuszi.
Ide is hozott édességet, gyümölcsöt, kinti játékokat, amit rögtön használatba is vettünk, így a kert hatalmas játszótérré és sportpályává alakult, sőt Papa az egyik nyulat is kihozta, aki először egy ládában ült és majszolta a szénát, majd kiengedtük, hadd szaladgáljon, amit meg is tett. Persze ez némiképp extrém sportnak minősült négy focizó, libikókázó, motorozó, hulahopp-karikázó, rohangáló és ezeket bármilyen rendszer nélkül vegyítő kisfiú között :) sőt, még Csabi is beállt focizni, mi Péterrel pedig tollasoztunk.
Regő és a nyuszi:
Nagyon tetszett neki, simogatta, többször is visszatért hozzá, és megtanulta mondani, hogy nyuszi :) Amikor már nem volt a ládában, ment utána, nagyon aranyos volt :)
Libikóka Márkkal és apával:
A libikókát Bence és Márk kapta, haza is vitték, nekünk sajnos nem lenne jó, Marci már súlyhatár feletti :)
Késő estig ment aztán a hancúr váltott játékokkal és járművekkel, közben Mama odabent már állította össze a finom sonkás-tojásos vacsorát. Regő ebben nem nagyon vett részt, egyrészt fáradtabb is volt annál, másrészt mostanában kritikán aluli a válogatóssága. Hamar megfürdettem és lefektettem, majd együtt vacsoráztam a többiekkel. Aztán kiderült, hogy nem is aludt el, úgyhogy végül is megvolt a szokásos esti szertartás Marcival, mesével, puszikkal, és legalább kilenc óra volt már, mire végül Regő ágyba került. Nálunk ez ritkaság, fél nyolc-nyolckor le szoktak feküdni. Most a késői lefekvés ellenére nagyon nyugtalan éjszakánk volt, több önálló visszaalvásos és két szoptatásos ébredéssel, végül hajnali öttől Regő mellettem aludt, de csak 3/4 7-ig, úgyhogy most nem vagyok túl kipihent :) Esős reggelre ébredtünk, a fiúk nem mehettek ki, így reggeli után kiborították azt a hatalmas doboz építőkockát, amit Ancsáék hoztak, és lelkesen építettek:
A húsvét mellett nem mellékesen Márk napot is ünnepeltünk - egészen pontosan holnap lesz - ennek fénypontja pedig az volt, amikor Márk kapott a nagyszülőktől egy kormánykereket, ami gombnyomásra különféle hangokat ad: szirénázik, dudál és a többi. Na, erről egy ideig a nagyfiúkat se lehetett levakarni, szegény Márk alig fért hozzá, de azért a végén Bence és Marci találtak jobb elfoglaltságot, így a kicsik gyakorlatilag egymás ölében ülve nyomkodhattak egy kicsit :)
Hamar eljött a húsvétvasárnapi ünnepi ebéd ideje, Regő jó nagyot aludt végre, utána pedig jöttünk haza. Marcit elvittük még az apukájához, itthon pedig elmeséltük a mamának és Kató néninek, mi minden történt. És még nincs vége, még holnap is húsvét lesz :) Kellemes ünnepeket mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése